Új alapokra helyezhetik Budapest egyik legnagyobb rozsdaövezetének jövőjét: Rákosrendező fejlesztését a kormány és a főváros közösen viheti tovább, miközben a terület köztulajdonban maradhat. A korábban lezárult nemzetközi tervpályázat eredményeire építenének, a megvalósításhoz pedig lakásfejlesztési és uniós forrásokat is bevonhatnak. Vitézy Dávid a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újjáalakulása után Facebook-oldalán osztott meg új részleteket arról, milyen irányt vehet a nagyszabású beruházás - számolt be a bejelentésről a Portfolio.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a mostani megállapodás érdemi eltérést jelent a Rákosrendezőre korábban elképzelt fejlesztési modelltől. Másfél évvel ezelőtt még fővárosi képviselőként, Karácsony Gergely főpolgármesterrel együtt azért dolgozott, hogy ne egy külföldi befektető által megvalósított, felhőkarcolókkal és luxuslakásokkal teli beruházás határozza meg a terület jövőjét. Ehelyett olyan városfejlesztési elképzelést támogatott, amely a budapestiek érdekeit és a közösség számára fontos szempontokat helyezi előtérbe.
Meglévő tervekre épülhet a rákosrendezői beruházás
A fejlesztés egyik lényeges eleme, hogy nem indulnak elölről a tervezéssel. A projekt kiindulópontját az idén áprilisban lezárult nemzetközi tervpályázat eredményei jelentik, amelyeket a jelenlegi lakhatási, városfejlesztési és közlekedési igényekhez igazíthatnak.
A következő szakaszban így elsősorban a már kidolgozott elképzelések felülvizsgálata, továbbfejlesztése és a gyakorlati megvalósításhoz szükséges részletek tisztázása kerülhet előtérbe. A fejlesztés pontos tartalmáról és a következő lépésekről a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának további ülésein születhetnek döntések.
Nemcsak új lakásokra, a közlekedés fejlesztésére is szükség lesz
Rákosrendező jövője nem pusztán azon múlik, hány lakás épül a területen. A megfelelő közlekedési és egyéb infrastrukturális háttér kialakítása szintén meghatározó lesz, különösen akkor, ha a rozsdaövezetből egy új, élhető városrész jön létre.
A Portfolio beszámolója szerint az uniós támogatások egy részét olyan infrastrukturális beruházásokra fordíthatják, amelyek a közösségi közlekedés korszerűsítéséhez szükségesek. A projektnek emellett a Wekerle Sándor Lakásfejlesztési Program céljaival is összhangban kell állnia. Vitézy Dávid szerint a nagy kiterjedésű, jelenleg kihasználatlan barnamezős területek különleges lehetőséget kínálnak a fővárosnak: megfelelő tervezéssel nemcsak épületek sora jöhet létre, hanem egy új városfejlesztési szemlélet is meghonosodhat.
Az állam és Budapest közösen irányíthatja a fejlesztést
A beruházás előkészítésének egyik kulcskérdése, hogy miként osztják meg a feladatokat és a döntési jogköröket a résztvevők között. A következő időszakban ezért közös tulajdonosi és irányítási struktúra kialakítására lehet szükség, amely lehetővé teszi az állami és fővárosi szempontok összehangolását.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának döntése alapján a projekt közös megvalósítási keretrendszerben folytatódhat. Ennek részeként a kormány és Budapest egy közösen létrehozott szervezeten keresztül koordinálhatja a munkát. A konstrukció fontos eleme, hogy a korábbi elképzelésektől eltérően Rákosrendező köztulajdonban maradhat.
Más budapesti rozsdaövezetek számára is példa lehet
A Rákosrendezőn tervezett fejlesztés jelentősége túlmutathat a konkrét beruházáson. Amennyiben az állam és a főváros együttműködésére épülő modell beválik, a későbbiekben más, jelenleg alulhasznosított rozsdaövezetek megújításánál is alkalmazhatják.
Az elképzelés lényege, hogy a lakásépítés, a közlekedési fejlesztések és a városi környezet átalakítása egymással összehangolva valósuljon meg. Egyelőre azonban a részletes tervek, a finanszírozás és a megvalósítás ütemezése további döntéseket igényel. A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése így az lesz, hogy a bejelentett együttműködés milyen konkrét beruházásokat eredményez, és mikor kezdődhet meg Rákosrendező tényleges átalakulása.
