A hazai ingatlanpiacon egyre látványosabb a különbség a különböző generációk vásárlási lehetőségei között. Míg a fiatalabb korosztály számára az első otthon megszerzése szinte elképzelhetetlen lakáshitel nélkül, addig az idősebb vásárlók döntő többsége saját megtakarításból vagy korábbi ingatlaneladásból finanszírozza új otthonát. A legfrissebb piaci adatok szerint a harmincasok költik a legtöbbet lakásvásárlásra, miközben a nyugdíjasok több mint kilencven százaléka készpénzes tranzakcióval vásárol - tudta meg a piac szereplőitől a Pénzcentrum.
A harmincas korosztály diktálja a tempót
A Duna House tranzakciós statisztikái alapján jelenleg a 30–40 éves korosztály a magyar lakáspiac legaktívabb szereplője. Az összes adásvétel közel 28 százalékát ők bonyolítják, vagyis ez a generáció mozgatja leginkább a piacot.
Mögöttük a 40–50 évesek következnek, míg a húszas éveikben járók és az ötvenes korosztály hasonló arányban vesz részt a lakásvásárlásokban. A 60 év felettiek ugyan kisebb szeletét adják a piacnak, de továbbra is számottevő vásárlói réteget jelentenek.
Ők fizetik a legmagasabb vételárakat
A különböző generációk költései is jól mutatják, ki milyen élethelyzetben vásárol ingatlant. A harmincasok átlagosan 62,5 millió forintot fordítanak lakás- vagy házvásárlásra, ami a legmagasabb átlagos vételár valamennyi korosztály közül. A húszas éveikben járók átlagosan valamivel több mint 52 millió forintért vásárolnak, míg az idősebb korosztály jellemzően kisebb értékű ingatlanokat keres, ami gyakran az élethelyzet változásával és a kisebb otthonba költözéssel függ össze.
Más térségekben keresnek otthont
A vásárlási helyszínek is jelentősen eltérnek a generációk között. A 20–40 év közötti vásárlók körében továbbra is rendkívül népszerű Budapest agglomerációja. Sokan azért döntenek a főváros környéke mellett, mert ugyanakkora költségvetésből nagyobb alapterületű ingatlanhoz juthatnak, mint Budapesten.
A 60 év felettiek ezzel szemben jóval nagyobb arányban választanak vidéki településeket: közel kétharmaduk nem a fővárosban vagy annak vonzáskörzetében vásárol ingatlant.
Generációnként teljesen más az ideális otthon
Az életkor nemcsak a vásárlási lehetőségeket, hanem az ingatlanok típusát is meghatározza. A húszas éveikben járók továbbra is elsősorban panellakásokat keresnek, míg a harmincas és negyvenes generáció körében a családi házak iránt a legerősebb a kereslet. Ez jól tükrözi azt az időszakot, amikor sokan családot alapítanak, és nagyobb élettérre van szükségük. Érdekes ugyanakkor, hogy az új építésű lakások iránt minden korcsoportban visszafogottabb az érdeklődés.
Az ingatlanok mérete is árulkodó: a húszas éveikben járók által megvásárolt lakások medián alapterülete már 70 négyzetméter, míg a harmincasok esetében 73 négyzetméter, vagyis a fiatalok sem feltétlenül garzonokban gondolkodnak.
Az idősebbek már nem nagyobbat, hanem praktikusabbat keresnek
A 60 év feletti vásárlók körében egyértelműen kirajzolódik a kisebb otthonok felé történő elmozdulás. A Duna House szerint ebben a korosztályban minden harmadik vásárló azért költözik, hogy könnyebben fenntartható, kisebb ingatlanba éljen. Az általuk megvásárolt otthonok medián vételára 44 millió forint, az átlagos alapterület pedig már csak 58 négyzetméter.
Az Otthon Start a fiatalokat mozgatta meg
Az elmúlt hónapokban tovább nőtt a fiatal vásárlók aktivitása is. Míg az év elején a 30 év alattiak még a tranzakciók körülbelül 16 százalékát adták, tavasszal részesedésük már megközelítette a 21–22 százalékot.
A szakértők szerint ebben jelentős szerepe lehetett az Otthon Start programnak, amely elsősorban az első lakásukat megvásárló fiatalokat ösztönözte.
Nemcsak a kor, hanem a vásárlási szokások is eltérnek
A különbségek nem állnak meg a finanszírozásnál. A fiatal vásárlók jellemzően online keresnek ingatlant, részletesen összehasonlítják az árakat, és kiemelten figyelnek a hitelkonstrukciókra, valamint a fenntartási költségekre.
Az idősebb generáció ezzel szemben gyakrabban támaszkodik ingatlanközvetítők segítségére vagy személyes ajánlásokra, döntéseiket pedig általában hosszabb mérlegelési folyamat előzi meg.
Meglepő adatot közölt az Otthon Centrum
Az Otthon Centrum statisztikái több ponton is megerősítik a Duna House tapasztalatait, ugyanakkor egy érdekes eltérés is látható.
A hálózat adatai alapján ugyanis átlagosan a nyugdíjasok költik a legtöbbet ingatlanvásárlásra: esetükben egy tranzakció átlagos értéke meghaladja a 75 millió forintot, míg a harmincas és negyvenes korosztály átlagosan 69 millió forint körüli összegért vásárol.
Budapest minden generáció számára vonzó, de más okból
A főváros továbbra is a legnépszerűbb célpont, azonban egészen más motivációk állnak a különböző korosztályok döntései mögött. A fiatalok közül egyre többen inkább az agglomerációban vagy vidéki városokban keresnek nagyobb otthont elérhetőbb áron, míg a nyugdíjasok több mint fele továbbra is Budapesten vásárol ingatlant.
A legnagyobb különbség a finanszírozásban látszik
A generációk közötti eltérés talán leginkább abban mutatkozik meg, hogyan fizetik ki új otthonukat. A fiatal vásárlók többsége lakáshitelre, illetve családi segítségre támaszkodik, míg az életkor előrehaladtával egyre nagyobb szerepet kap a saját tőke.
A nyugdíjasok esetében az ingatlanvásárlások több mint 90 százaléka készpénzes tranzakció, ami jól érzékelteti a generációk közötti jelentős vagyoni különbségeket.
A fiatalok egyre nagyobb összegeket vesznek fel
A Zenga júniusi elemzése szerint az Otthon Start program indulása óta érezhetően nőtt a fiatal hitelfelvevők aktivitása.
Májusban a legtöbb új lakáshitelt a 30–34 évesek vették fel, őket a 25–29 éves korosztály követte. Nemcsak a hiteligénylők száma emelkedett, hanem a felvett összegek is. A harmincasok átlagosan 36,5 millió forintos lakáshitelt igényeltek, míg az 50 év felettiek átlagosan 23 millió forint körüli összeget vettek fel.
A piaci szereplők szerint mindez jól mutatja, hogy ma egy fiatal számára az első saját otthon megszerzése szinte elképzelhetetlen jelentős hitelfelvétel nélkül. Az idősebb korosztály ezzel szemben sok esetben korábbi ingatlaneladásokból, felhalmozott megtakarításokból vagy saját tőkéből finanszírozza lakásvásárlását, ami egyre látványosabb különbséget eredményez a generációk lehetőségei között.
