Papíron egyre jobban keresnek a magyarok: ma már nincs olyan járás az országban, ahol az átlagos bruttó bér ne haladná meg az 500 ezer forintot. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a saját otthon elérhetőbbé vált volna. A Bankmonitor elemzése szerint miközben a fizetések közötti különbségek fokozatosan mérséklődnek, az ingatlanárak továbbra is óriási eltéréseket mutatnak, így ugyanaz a családi ház az ország egyik részén néhány évnyi keresetből, máshol pedig akár több mint egy évtizednyi teljes jövedelemből vásárolható meg.
Mindenhol félmillió felett járnak a bérek, de ettől még nem lett könnyebb lakást venni
Az elmúlt évek béremelkedése az ország legszegényebb térségeiben is érezhető. A legfrissebb adatok szerint már a legalacsonyabb átlagkeresettel rendelkező járásokban is 500 ezer forint fölé emelkedett a bruttó átlagbér. A lista végén jelenleg a Sarkadi, a Cigándi és a Csengeri járás található, ahol a havi átlagkereset 525 ezer forint körül alakul.
A másik végletet továbbra is Budapest és az agglomeráció jelenti. A XII. kerületben már 1,28 millió forint körüli bruttó átlagkeresetről beszélhetünk, de a Budakeszi járásban is meghaladja az egymillió forintot, míg Dunakeszin és Pilisvörösváron is megközelíti ezt a szintet.
Első pillantásra logikusnak tűnhet, hogy ahol többet keresnek az emberek, ott könnyebb saját otthonhoz jutni. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.
A bérek kétszeresek, az ingatlanárak viszont ötszörösek
A különbségek valójában nem a fizetéseknél, hanem az ingatlanpiacon válnak igazán látványossá. Miközben a keresetek között nagyjából kétszeres eltérések figyelhetők meg, addig a lakásárak esetében akár ötszörös különbségek is kialakulhatnak. Ez azt jelenti, hogy a magasabb fizetés önmagában nem feltétlenül jelent jobb lakhatási lehetőségeket.
A Bankmonitor szakértői azt vizsgálták meg, mennyi idő alatt lehetne kizárólag jövedelemből megvásárolni egy átlagosnak tekinthető, 80 négyzetméteres családi házat az ország különböző részein.
Ugyanaz a ház az egyik helyen néhány évnyi, a másikon több mint egy évtizednyi fizetés
A számítások szerint Dunakeszin ugyan az átlagbér csak körülbelül kétszerese a sarkadi kereseteknek, a lakások négyzetméterára viszont több mint ötször magasabb.
Ennek következtében egy 80 négyzetméteres családi ház:
- Sarkadon nagyjából 44 havi nettó fizetésből vásárolható meg,
- Dunakeszin viszont már 132 havi teljes kereset szükséges ugyanehhez.
Másképpen fogalmazva: ugyanaz az otthon az egyik térségben három és fél évnyi, a másikban pedig közel tizenegy évnyi teljes jövedelmet ér. Mindez úgy, hogy papíron éppen a magasabb keresetű térségek lakói számítanak kedvezőbb helyzetben lévőknek.
A hitel mutatja meg igazán, mekkora a különbség
A vételár azonban csak az egyik oldala a történetnek. Legalább ennyire fontos kérdés, hogy a kiszemelt ingatlan egyáltalán finanszírozható-e. Ebben jelenthet segítséget az Otthon Start Program 3 százalékos, legfeljebb 50 millió forintos kedvezményes lakáshitele.
Sarkadon 20 százalékos önerő mellett körülbelül 12 millió forintos hitelre lenne szükség, amely könnyedén belefér a támogatott konstrukcióba. A havi törlesztőrészlet így nagyjából 58 ezer forint körül alakulna, ami a helyi nettó átlagbér alig 17 százalékát vinné el.
Dunakeszin azonban már egészen más a helyzet. Ugyanekkora önerő mellett közel 68 millió forintos hitelre lenne szükség, ami jóval meghaladja az Otthon Start Program 50 millió forintos plafonját. A fennmaradó összeget már piaci kamatozású hitelből kellene finanszírozni, ami körülbelül 361 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelentene.
Ez már a helyi nettó átlagkereset több mint felét felemésztené, és a jelenlegi hitelfelvételi szabályok mellett sok esetben a bankok már nem is engednének ekkora terhelést.
Egyre több helyen a támogatott hitel sem jelent teljes megoldást
Az Otthon Start Program sok család számára nem egyszerű plusz kedvezmény, hanem az egyetlen lehetőség arra, hogy egyáltalán esélyük legyen saját ingatlanhoz jutni. Az agglomerációban és a legdrágább térségekben azonban már ez sem feltétlenül elegendő. A magas árak miatt a lakásvásárlás egyre kevésbé a fizetés nagyságán, és egyre inkább a lokáción múlik.
A lakhatás kérdése ma már nem országos, hanem helyi probléma
Az, hogy az ország minden járásában meghaladta a bruttó átlagkereset az 500 ezer forintot, kétségtelenül fontos mérföldkő. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy könnyebbé vált volna saját otthonhoz jutni. Magyarországon egyszerre zajlik a bérek felzárkózása és a lakhatási lehetőségek egyre erősebb kettészakadása. Miközben a jövedelmek lassan közelednek egymáshoz, az ingatlanárak továbbra is óriási különbségeket mutatnak.
Ezért ma már nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy ki mennyit keres, hanem az, hogy mekkora önerőt tud összegyűjteni, mekkora havi törlesztőrészletet bír el biztonságosan, és végül mekkora hitelre mond igent a bank. Mert a saját otthon ára ma már egyre kevésbé országos kérdés. Sokkal inkább attól függ, hogy az ország melyik pontján szeretnénk letelepedni.
