Akár 15–20 ember is élhet egyetlen üzlethelyiségben vagy pincében Budapest VII. kerületében, olykor veszélyes körülmények között. Az erzsébetvárosi önkormányzat beszámolói szerint még néhány hónapos csecsemők is kerültek olyan helyiségekbe, ahol a szellőzés, a fűtés vagy a közművek biztonsága sem volt megfelelő. A lakók egyre több konfliktusról számolnak be, az önkormányzat mozgásterét azonban korlátozza, hogy sok érintett ingatlan magántulajdonban van.
Üres üzlethelyiségek, szellőzetlen pincék és lakhatásra alkalmatlan melléképületek: Erzsébetvárosban egyre nagyobb figyelmet kapnak azok az ingatlanok, amelyeket eredeti rendeltetésük ellenére szállásként használnak. A társasházakból érkező panaszok nyomán a kerületi önkormányzat a lakók segítségével próbálja felderíteni az érintett helyszíneket.A problémát a Pénzcentrum CashTag című vlogjának egyik adása is bemutatta. Szücs Balázs alpolgármester és Nagy Andrea független önkormányzati képviselő arról beszélt, milyen veszélyeket rejtenek ezek a szállások, miért nehéz fellépni ellenük, és milyen helyzetbe kerülnek azok, akik a megfizethető lakhatás hiánya miatt kénytelenek elfogadni a rossz körülményeket.
Akár 20 ember is összezsúfolódhat egyetlen helyiségben
Egy üres üzlethelyiség vagy pince megfelelő lakhatási célú átalakítása jelentős ráfordítást igényelhet. Ha azonban hiányzik a megfelelő szellőzés, nem biztonságosak a közművek, vagy elmaradnak a szükséges felújítások, az ott élők komoly veszélynek lehetnek kitéve.
A megfizethető lakások hiánya szintén hozzájárulhat a jelenség terjedéséhez. A riportban ismertetett, 2026. szeptemberi adatok alapján Erzsébetvárosban az átlagos albérletár havi 250 ezer forint körül alakult. Akik nem tudják ezt az összeget kifizetni, könnyen olyan szálláshelyeken köthetnek ki, amelyek olcsóbbak, de jóval rosszabb körülményeket kínálnak.
Fontos különbséget tenni ugyanakkor a szabályosan működő munkásszállások és a veszélyes, túlzsúfolt helyiségek között. Nem önmagában a közös elhelyezés jelent problémát, hanem az, ha a lakhatás feltételei nem megfelelőek, a közművek veszélyesek, vagy a zsúfoltság a lakók és a környezetük biztonságát is veszélyezteti.
Csecsemő egy földes pincében: sokkoló körülményekről számoltak be
„Én azt csodálom, hogy még itt nem volt katasztrófa” – fogalmazott Szücs Balázs alpolgármester.
Egy másik társasházban a katasztrófavédelemnek is közbe kellett avatkoznia. A riport szerint szabálytalan közműbekötéseket találtak, ezért a gázt és az áramot is lekapcsolták, megszüntetve ezzel a közvetlen veszélyt.
A környék lakói hangoskodásra, alkoholfogyasztásra, szerhasználatra és zaklatásra is panaszkodtak. Egyes helyszíneken még a megfelelő illemhely hiánya is gondot okozott.
A problémák így nemcsak a társasházak lakóinak nyugalmát és biztonságát érintik. Azok is súlyos kockázatoknak lehetnek kitéve, akik ilyen körülmények között kénytelenek élni.
Másfél éve húzódó ügyek nehezítik a fellépést
Az önkormányzat intézkedési lehetőségeit jelentősen befolyásolja, hogy az érintett ingatlan önkormányzati vagy magántulajdonban van-e. A megszólalók szerint a kerület saját helyiségei esetében könnyebb lehet beavatkozni, a magántulajdonú ingatlanoknál azonban jóval szűkebb a mozgástér.További nehézséget jelent, hogy egy üzlethelyiség nem használható automatikusan lakásként. Ehhez a vonatkozó előírásoknak is meg kell felelni, a riportban bemutatott esetekben viszont előfordulhat, hogy az embereket a szükséges átalakítások nélkül költöztetik be.
A kerület ezért először szeretné pontosan feltérképezni, hol működnek ilyen szállások, és milyen intézkedésekre van lehetőség. A lakossági bejelentések segíthetik az érintett ingatlanok azonosítását, a problémák rendezése azonban hosszú időt vehet igénybe.
A beszélgetésben egy olyan esetet is megemlítettek, amely már másfél éve húzódik. Bár az önkormányzat többször ellenőrizte a helyszínt, a konfliktus nem oldódott meg, és a beszámoló szerint a társasház tulajdonosait is zaklatták.
A megszólalók szerint hatékonyabb szabályozásra lenne szükség, amely jobban védi a lakóközösségeket, és következményekkel jár, ha valaki lakhatásra alkalmatlan helyiséget ad ki.
A veszélyes szállások felszámolása nem oldja meg a lakhatási válságot
A jelenség nem feltétlenül korlátozódik Erzsébetvárosra. A riport szerint más belső kerületekben is előfordulhatnak hasonló esetek, a külső városrészekben pedig melléképületekben alakulhatnak ki méltatlan lakhatási körülmények.A veszélyes szállások megszüntetése azonban önmagában nem jelent teljes megoldást. Arra is választ kell találni, hová költözhetnek azok, akik elveszítik az egyetlen megfizethetőnek tűnő lakhatási lehetőségüket.
A beszélgetésben arra is rámutattak, hogy sokan nem önszántukból élnek nedves, nehezen fűthető vagy alapvető komfortot nélkülöző helyiségekben. Gyakran azért vállalják ezeket a körülményeket, mert anyagi helyzetük miatt nem találnak más megoldást.
A helyzet rendezéséhez ezért nemcsak hatósági ellenőrzésekre és intézkedésekre lenne szükség. A megszólalók a szociális ellátás megerősítését, a civil szervezetek bevonását és az önkormányzatok megfelelő finanszírozását is fontosnak tartják.
A legnehezebb feladat az, hogy egyszerre szüntessék meg a veszélyes lakhatási körülményeket, védjék meg a társasházak lakóit, és biztosítsanak alternatívát azoknak, akiknek nincs pénzük biztonságos otthonra. Ehhez a kerületi intézkedések mellett összehangolt budapesti lakhatási és szociális programokra is szükség lehet.
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
