Jelentősen átrendezheti Budapest ingatlan- és városfejlesztési viszonyait az Országgyűlés előtt lévő új törvényjavaslat. A tervezet alapján több frekventált belvárosi közterület 99 évre ismét a főváros vagyonkezelésébe kerülhet, változhat a Városliget fejlesztésének és fenntartásának rendszere, új vagyonkezelőhöz kerülhet a Planetárium, és jogszabályban rögzíthetik a kormány és Budapest közötti egyeztetés kereteit is. A csomag több olyan budapesti helyszín jövőjét érintheti, amelyek az elmúlt években komoly viták tárgyát képezték - írja a Portfolio.
A kormány benyújtotta az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatos törvények módosítását célzó javaslatát. A tervezet több, korábban meghozott vagyonkezelési döntést is felülvizsgálna, miközben új szabályokat állapítana meg néhány kiemelt városfejlesztési terület esetében.
A csomag egyik legfontosabb eleme, hogy 2026 októberétől több központi fekvésű budapesti közterület ismét a főváros vagyonkezelésébe kerülhet. Emellett a Duna-part egyes ingatlanjai, a Városliget és a Planetárium ügyében is jelentős változások jöhetnek.
Ismét Budapest kezelheti a Vörösmarty teret és több belvárosi közterületet
A tervezet egyik legnagyobb jelentőségű intézkedése a főváros több ikonikus közterületét érinti. 2026. október 1-jétől 99 évre, ingyenesen Budapest Főváros Önkormányzatának vagyonkezelésébe kerülhet az V. kerületi Vörösmarty tér, a Podmaniczky tér, a Széchenyi tér, valamint a József Attila utca.
A változás azonban nem jelentene tulajdonosváltást. Az érintett ingatlanok állami tulajdonban maradnának, csupán a vagyonkezelői jog kerülne vissza a fővároshoz. Budapest így ismét közvetlenebb szerepet kaphatna a területek fenntartásában, hasznosításában és fejlesztésében.
A közterületek 2022-ben kerültek ki a fővárosi tulajdonból, ezt követően pedig az V. kerület vált a vagyonkezelővé. A mostani javaslat szerint a fővárosi szintű városfejlesztési, közlekedésszervezési és turisztikai szempontok hatékonyabb érvényesítése indokolhatja a vagyonkezelés visszaadását.
A fővárosi önkormányzat jogutódként lépne be a már meglévő használati, bérleti és közterület-használati jogviszonyokba. A tervezet ugyanakkor lehetőséget adna arra is, hogy bizonyos szerződéseket 90 napos határidővel, kártalanítás nélkül megszüntessen.
Egy VIII. kerületi ingatlan is más sorsra juthat
A törvényjavaslat nemcsak közterületek kezelését rendezné át, hanem egy korábbi vagyonátadási döntést is felülírna.
A VIII. kerületben található, 38820/2 helyrajzi számú ingatlan eredetileg az MTK Budapesthez került volna. A tervek szerint az ingatlan a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja beruházásához kapcsolódóan kapott volna új szerepet.
A mostani javaslat azonban meghiúsítaná ezt a tulajdonba adást: az ingatlan állami tulajdonban maradna, és nem kerülne az MTK-hoz.
Bár egyetlen ingatlanról van szó, a döntés jól illeszkedik a törvénycsomag szélesebb céljához: több korábbi budapesti vagyonkezelési és fejlesztési döntést is új alapokra helyeznének.
A Duna-part egyes ingatlanjainál is visszatérhet Budapest
A változások nem állnának meg a belvárosi közterületeknél. A javaslat alapján a XXII. kerület egyes Duna-parti ingatlanjainál is ismét a főváros kaphatná meg a vagyonkezelői jogot.
A tervezet indoklása szerint az egységesebb kezelés különösen a rakparti, kikötői és árvízvédelmi feladatok összehangolása miatt lehet fontos.
A főváros már a vagyonkezelői jog 2026. október 1-jei átvétele előtt ingyenes használati jogot kapna az érintett ingatlanokra. A szabályozás azt is rögzítené, hogy a használattal összefüggő költségek miatt a fővárost nem terhelné megtérítési kötelezettség sem a tulajdonos, sem a tulajdonosi joggyakorló felé.
A Városliget működése is alapjaiban változhat
A Városliget esetében a javaslat ennél is komolyabb átalakítást irányoz elő. Nem pusztán a vagyonkezelő személye változna, hanem különválasztanák a fenntartással és az új beruházások megvalósításával kapcsolatos feladatokat.
A tervezett rendszerben:
- a vagyonkezelő feladata lenne a fenntartás és az üzemeltetés, valamint a zöldfelületek és közterületek gondozása;
- az építtetői feladatokat és az új beruházások megvalósítását pedig az állami beruházásokért felelős miniszter által kijelölt szervezet végezné.
Építtetőként minisztérium, költségvetési szerv vagy akár teljes egészében állami tulajdonban álló gazdasági társaság is kijelölhető lenne. Az új szervezet a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. általános jogutódjaként látná el az építtetői feladatokat.
A javaslat ugyanakkor egy olyan elemet is tartalmaz, amely Budapest és Zugló számára fontos lehet: a Városliget fejlesztési koncepcióját nyilvánosságra kellene hozni, és véleményezésre meg kellene küldeni a Fővárosi Önkormányzatnak, valamint Zugló önkormányzatának.
A beruházások gyorsítását szolgálhatja ugyanakkor az a rendelkezés, amely szerint ha a vagyonkezelő, a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló 15 napon belül nem nyilatkozik a szükséges tulajdonosi hozzájárulásról, azt megadottnak kell tekinteni.
Új korszak kezdődhet a Planetárium életében
A régóta bezárt Planetárium sorsa is új irányt vehet. A tervezet alapján 2026. október 1-jétől az épület és a hozzá tartozó planetárium-technológiai eszközök a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vagyonkezelésébe kerülhetnének. Ezzel egyidejűleg megszűnne a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jelenlegi vagyonkezelői joga.
A változás azért is figyelemre méltó, mert a Planetárium 2017 óta nem fogad látogatókat, és azóta sem nyílt meg újra. A törvényjavaslat a hosszú távú muzeális és közösségi hasznosítást jelöli meg célként.
A nagy kérdés most az, hogy az új vagyonkezelési konstrukció valóban elvezethet-e a Planetárium újbóli megnyitásához, illetve milyen funkciókkal és formában működhet majd újra az intézmény.
Törvényben rögzíthetik a kormány és Budapest együttműködését
A budapesti városfejlesztés szempontjából talán még a konkrét ingatlanoknál is jelentősebb változás lehet, hogy jogszabályban rögzítenék a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának működését.
A testület nem új szereplő a budapesti fejlesztéspolitikában: 2018-ban hozták létre azzal a céllal, hogy rendszeres egyeztetési fórumot biztosítson a kormány és a főváros között. A mostani javaslat azonban már törvényi szintre emelné a működésének szabályait.
A tanácsban öt kormányzati és öt fővárosi delegált kapna helyet. A döntések meghozatalához egyhangú támogatásra lenne szükség, így egyik fél sem tudna a másik megkerülésével határozatot hozni. A testület élén a miniszterelnök állna elnökként, társelnöke pedig a főpolgármester lenne. A tanácsnak legalább negyedévente üléseznie kellene.
A szervezetnek többek között lehetősége lenne arra is, hogy budapesti beruházások kiemelt beruházássá nyilvánítását kezdeményezze. Emellett bizonyos állami építési beruházások esetében olyan gazdasági társaságot is kijelölhetnének építtetőként, amelyben az állam és a fővárosi önkormányzat egyaránt 50-50 százalékos tulajdonnal rendelkezik.
Az útdíjrendszer szabályait is pontosítanák
A törvényjavaslat hatóköre ennél szélesebb, hiszen nemcsak ingatlan- és városfejlesztési kérdéseket rendezne. A közúti közlekedést érintő módosítások között az útdíjszolgáltatás működésére vonatkozó szabályok is szerepelnek.
Amennyiben az útdíjszolgáltatást végző gazdasági társaság más, jogszabályban meghatározott feladatokat is ellát, az útdíjszolgáltatási tevékenységet elkülönített szervezeti egységben kellene működtetnie. Ez a szervezeti egység önálló számviteli nyilvántartást vezetne, az útdíjjal kapcsolatos ügyekben pedig önálló jogképességgel és ügyfélképességgel rendelkezne. A működés részletes szabályait külön kormányrendelet határozná meg.
A jelenlegi útdíjtörvény már tartalmaz hasonló rendelkezéseket az elkülönített szervezeti egységre vonatkozóan, az új javaslat ezeket hangolná össze és pontosítaná a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseivel.
Budapest több fontos pontján is változás jöhet
A benyújtott törvényjavaslat alapján több kiemelt budapesti ingatlan és közterület működése, kezelése és fejlesztése is új rendszerbe kerülhet. A Vörösmarty tér, a Podmaniczky tér, a Széchenyi tér és a József Attila utca ismét a főváros vagyonkezelésébe kerülhet, miközben a XXII. kerületi Duna-part egyes ingatlanjainál is erősödhet Budapest szerepe.
Ezzel párhuzamosan új modell szerint működhet tovább a Városliget, a Planetárium pedig új vagyonkezelőhöz kerülhet. A változások ráadásul nemcsak az egyes helyszínek sorsáról szólnak: a kormány és Budapest közötti városfejlesztési együttműködés intézményes keretei is módosulhatnak.
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, 2026 őszétől több olyan ikonikus budapesti helyszín kerülhet új szabályozási és vagyonkezelési rendszerbe, amelynek jövője az elmúlt években komoly szakmai és politikai vitákat váltott ki. A következő időszak ezért Budapest ingatlanpiaca és városfejlesztése szempontjából egyaránt fontos fordulópont lehet.
