A rendkívüli hőség az áramfogyasztást is jelentősen megemelte augusztusban, miközben a hazai energiatermelésben szokatlan változások történtek. A naperőművek újabb rekordot döntöttek, a paksi atomerőmű termelése viszont történelmi mélypontra esett. A kieső energiát részben a földgázerőművek és az import pótolták, miközben az energiatárolók szerepe is egyre fontosabbá válik - derül ki a Portfolio cikkéből.
Rekordhőség hajtotta fel az áramfogyasztást
Az idei augusztus időjárása jelentősen eltért a sokéves átlagtól. A HungaroMet adatai szerint a hónap középhőmérséklete 24,9 Celsius-fok volt, ami 3,7 fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát. A MAVIR mérései alapján még ennél is magasabb, 26,1 fokos havi középhőmérséklet adódott.
A tartós kánikula az energiafelhasználásban is megmutatkozott. A légkondicionáló berendezések fokozott használata miatt jelentősen nőtt az áramigény: a bruttó villamosenergia-fogyasztás augusztusban elérte a 3501,6 gigawattórát, ami 6,6 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos hónapjához képest.
Az év első nyolc hónapjában szintén növekedett a fogyasztás. Januárban 9,4, júniusban pedig 7,2 százalékkal volt magasabb az áramigény az egy évvel korábbinál. Január és augusztus között összesen 26 397,5 gigawattóra villamos energiát használt fel az ország, ami 2,3 százalékos növekedésnek felel meg.
Paks termelése történelmi mélypontra esett
Miközben az áramfogyasztás jelentősen emelkedett, a paksi atomerőmű augusztusi termelése rendkívül alacsony szintre süllyedt. Az erőmű mindössze 579,1 gigawattóra villamos energiát állított elő, ami a hazai felhasználás 14,2 százalékának felelt meg.
A termelés visszaesése a kapacitáskihasználtságban is tükröződött: ez az érték 39 százalék alatt maradt. A havi adatok alapján a paksi erőmű termelése történelmi mélypont közelébe, illetve a korábbi havi értékekhez képest rendkívül alacsony szintre került.
A visszaesés különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az atomerőmű a hazai villamosenergia-rendszer egyik legfontosabb, folyamatosan rendelkezésre álló termelőegysége. A termelés csökkenése ezért a teljes energiamix összetételére is hatással volt.
Energiatakarékos ingatlant vennél? Nézz szét az Ingatlanbazár kínálatában!
A naperőművek újabb rekordot döntöttek
A paksi termelés visszaesésével párhuzamosan a naperőművek kiemelkedő hónapot zártak. Augusztusban összesen 1552,5 gigawattóra villamos energiát termeltek, ami a teljes hazai fogyasztás 38,1 százalékát fedezte. A naperőművek részesedése a belföldi villamosenergia-termelésből elérte az 52,3 százalékot.
A napenergia-termelés kapacitáskihasználtsága 26,52 százalék volt, amivel megdőlt a korábbi rekord. Az előző csúcsot 2024 augusztusában mérték, akkor 26,31 százalékos értéket regisztráltak.
A kiemelkedő eredményhez a nyári időjárás és a napsütéses órák magas száma is hozzájárult. A naperőművek termelése azonban időjárásfüggő, ezért a rendszer számára továbbra is fontos kérdés, hogyan lehet kiegyensúlyozni a napszakok közötti jelentős különbségeket.
Az import is megugrott, a gázerőművek nem tudták teljesen pótolni Paksot
A paksi atomerőmű alacsonyabb termelése és a magasabb fogyasztás együttesen növelte a villamosenergia-import jelentőségét. Augusztusban a behozatal a teljes hazai felhasználás 27,1 százalékát fedezte.
A földgázerőművek szintén nagyobb szerepet kaptak az energiatermelésben. Augusztusi termelésük a hazai fogyasztás 12,4 százalékát, a belföldi villamosenergia-termelésnek pedig 16,9 százalékát tette ki. Júliusban ezek az arányok még jóval alacsonyabbak, 8,8, illetve 10,5 százalék körül alakultak.
A gázerőművek termelésének növekedése ugyanakkor nem volt elegendő ahhoz, hogy teljes egészében ellensúlyozza a paksi termelés visszaesését. Az import ezért továbbra is jelentős szerepet játszott a fogyasztás és a hazai termelés közötti különbség kiegyenlítésében.
Az energiatárolók már az esti csúcsoknál is segítenek
A naperőművek termelése napközben jelentős mennyiségű villamos energiát biztosíthat, ám a naplementét követően gyorsan visszaesik. Az esti órákban ugyanakkor a háztartások és a vállalkozások energiaigénye továbbra is magas lehet, így a rendszernek ilyenkor más forrásokból kell fedeznie a fogyasztást.
Ebben egyre fontosabb szerepet kaphatnak az energiatárolók. A napközben megtermelt, de azonnal fel nem használt villamos energia eltárolható, majd később, például az esti csúcsidőszakban visszatáplálható a hálózatba.
Az energiatárolás fejlesztése a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználását is segítheti. A tárolókapacitások bővítése azonban önmagában nem szünteti meg a termelés és a fogyasztás közötti eltéréseket: a villamosenergia-rendszer stabil működéséhez továbbra is többféle termelőegységre és megfelelő hálózati kapacitásra van szükség.
Az első nyolchavi adatokban is látszik Paks visszaesése
A január és augusztus közötti időszak adatai szintén jól mutatják, hogyan változott a magyar villamosenergia-termelés szerkezete. Paks részesedése a teljes hazai fogyasztásból az előző év azonos időszakához képest 33,2 százalékról 29,6 százalékra csökkent.
A földgázerőművek aránya lényegében változatlan maradt: 15,3 százalékról 15,4 százalékra emelkedett. A napenergia részesedése ugyanakkor 25,8 százalékról 27,2 százalékra nőtt.
Az import súlya is jelentősen emelkedett. Míg az előző év első nyolc hónapjában a behozatal a fogyasztás 16,7 százalékát fedezte, addig idén már 20,2 százalékos arányt képviselt.
Az adatok alapján tehát a napenergia egyre nagyobb szerepet játszik a hazai áramellátásban, miközben Paks részesedése csökkent, az import jelentősége pedig növekedett.
A szél- és geotermikus energia még kiaknázatlan lehetőségeket tartogat
A hazai villamosenergia-termelésben a napenergia mellett más megújuló források is szerepet kaphatnának, ám ezek jelenleg jóval kisebb súllyal vannak jelen. A szélenergia augusztusban a hazai villamosenergia-termelés mindössze 1,4 százalékát biztosította.
A geotermikus energia villamosenergia-termelésben betöltött szerepe egyelőre még ennél is kisebb: Magyarországon jelenleg nem történik számottevő geotermikus alapú áramtermelés.
A következő évek egyik fontos kérdése ezért az lehet, hogy a napenergia mellett milyen más energiaforrások és technológiák járulhatnak hozzá a hazai villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működéséhez. A termelési adatok alapján a napenergia már most is meghatározó tényező, ugyanakkor a változó időjárás és a fogyasztási csúcsok miatt a tárolás, a hálózatfejlesztés és a különböző termelőkapacitások összehangolása is fontos feladat marad.
