Nagyot fékezett a magyar építőipar 2026 tavaszán. Az év eleji kiugró teljesítmény után a második negyedévben mindössze mintegy 470 milliárd forint értékű új kivitelezés indult el, ami 2021 óta a harmadik legalacsonyabb negyedéves adat. A magas- és mélyépítés mellett a társasházi fejlesztések is visszafogottabbá váltak, miközben a beruházások földrajzi súlypontja is elmozdult: az elmúlt egy év új projektjeit nézve a Közép-Dunántúl megelőzte Budapestet. Az EBI Építésaktivitási Jelentés adatai alapján az első félévet még jelentősen megtámasztották az év elején induló nagyprojektek, tavasszal azonban már egyértelműen érződött a kivárás - derül ki a Portfolio cikkéből.
A tavasz már egészen más képet mutatott
Január és március után még úgy tűnhetett, hogy lendületet vehet az építőipar, a második negyedév azonban alaposan átírta a képet. Április és június között hozzávetőleg 470 milliárd forintnyi új kivitelezés kezdődött meg, amivel a negyedév a 2021 óta mért időszak egyik leggyengébb eredményét hozta.
Különösen a magasépítés teljesített gyengén. A kivitelezési szakaszba lépő projektek összértéke ebben a szegmensben még a 350 milliárd forintot sem érte el.
A nem lakáscélú fejlesztések valamivel stabilabbnak bizonyultak. Az irodaházak, logisztikai központok és például az oktatási célú beruházások ugyan kevésbé estek vissza, mint a magasépítés egésze, a féléves teljesítményük azonban így is nyolcéves mélypontra süllyedt.
A második negyedévben azért több számottevő projekt is elindult. Ezek között található:
- az Airport Service Center irodaház fejlesztése,
- a veszprémi Petőfi Színház rekonstrukciójának második üteme,
- a CTP érdi logisztikai parkjának második fázisa,
- a Weerts Logisztikai Központ újabb fejlesztési üteme,
- valamint a Kecskeméti Campus II. üteméhez kapcsolódó befejező munkák.
Paks 2 után nagyot esett a mélyépítési aktivitás
A mélyépítési piac negyedéves adatai között még látványosabb a különbség. Az év első három hónapjának eredményét ugyanis rendkívüli mértékben javította a Paks 2 beruházás, amely önmagában is jelentős volument képvisel.
A második negyedévben ehhez képest már csak valamivel több mint 120 milliárd forint értékben indultak új mélyépítési munkák. Ráadásul a projektek összetétele is eltért attól, amit a klasszikus mélyépítési aktivitás alapján várhatnánk.
Az új beruházások között ugyanis elsősorban energetikai fejlesztések jelentek meg. Ilyen például a visontai gázturbinás beruházás, illetve a zsanai geotermikus erőmű fejlesztése.
Az útépítések között ezzel szemben kevés igazán nagy volumenű új projekt indult: ezek közül a bajai déli elkerülő út emelhető ki.
Budapest elvesztette az első helyet – legalábbis ezen a listán
Az új építkezések nemcsak kevesebben lettek, hanem területileg is másképp oszlottak meg. Ha az elmúlt tizenkét hónapban megkezdett beruházásokat összesítjük, a Közép-Dunántúl került az élre, megelőzve Budapestet.
A régió az új beruházások 26 százalékát adta, miközben a főváros részesedése 25 százalék volt. A változás mögött elsősorban az M1-es autópálya tavaly ősszel megkezdett bővítése áll, amely jelentős értékű építési aktivitást generál a térségben.
A területi különbségek ugyanakkor továbbra is komolyak. Az elmúlt időszakban a Nyugat-Dunántúlon indult a legkevesebb új fejlesztés, vagyis az építőipari beruházások térbeli eloszlása továbbra is meglehetősen egyenetlen.
A lakásfejlesztők is óvatosabbá váltak
A megtorpanásból a társasházépítések sem maradtak ki. A második negyedévben alig több mint 100 milliárd forintnyi új társasházi beruházás indult, ami két éve nem látott alacsony szintet jelent. A háttérben több folyamat is meghúzódhat. A kiugró első negyedévet részben természetes visszarendeződés követte, miközben a lakáspiaci kereslet változása szintén óvatosságra késztetheti a fejlesztőket.
A bizonytalanságot az állami programok körüli változások is fokozhatják. Az Otthon Start Program felülvizsgálata, illetve egyes projektek felfüggesztése mintegy 17 ezer lakás megvalósítását érintheti, miközben a piac az év végére várt, 550 millió eurós uniós forrásból megvalósuló Wekerle Sándor-bérlakásprogram részleteire is vár.
A fejlesztők számára mindez azt jelentheti, hogy egyre fontosabb a kivárás: új beruházást akkor érdemes elindítani, ha már jobban látható, milyen keresletre, finanszírozási feltételekre és támogatási környezetre lehet számítani.
Budapest továbbra is megkerülhetetlen az új lakásoknál
A társasházi projektindítások visszaesése ellenére Budapest továbbra is toronymagasan vezet az új lakásépítések terén. Az idei évben megkezdett új lakásfejlesztések mintegy 70 százaléka a fővároshoz kapcsolódik.
Vagyis hiába jelennek meg egyre több vidéki nagyprojektben is komoly fejlesztések, az új társasházi lakások piacának súlypontja továbbra is Budapest.
Az átadásoknál ráadásul egészen más tendencia rajzolódik ki. Miközben az új projektek indítása lelassult, a már korábban megkezdett fejlesztésekből sokat sikerült befejezni: a második negyedévben körülbelül 180 milliárd forint értékben készültek el új társasházak, ami tizenegy éve nem látott rekordnak számít.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az építőipari teljesítményben egyelőre még jelentős szerepet játszanak a korábbi években elindított beruházások.
Átmeneti megtorpanás vagy hosszabb lejtmenet jöhet?
2026 első fele meglehetősen kettős képet mutat. Az év elején néhány óriási beruházás jelentősen felhúzta az aktivitást, a második negyedévben azonban már jóval kevesebb új projekt kapott zöld lámpát. A következő hónapok ezért kulcsfontosságúak lehetnek. Ha az új beruházások volumene tartósan alacsony marad, az már nem egyszerű negyedéves visszaesésre, hanem az építőipari aktivitás hosszabb távú gyengülésére utalhat.
Az átadások közben továbbra is erősek lehetnek. A korábban elindított nagyberuházások – legyen szó fővárosi társasházakról, vidéki fejlesztésekről vagy infrastruktúra-építésről – még jelentős mennyiségű munkát biztosítanak a szektornak.
A legfontosabb kérdés tehát már nem az, hogy lassult-e az építőipar, hanem az, hogy meddig tart a visszaesés. A mostani adatok egyelőre csak egy erős fékezést mutatnak, a következő negyedévek azonban eldönthetik, hogy átmeneti korrekcióról vagy egy hosszabb beruházási hullámvölgyről van-e szó.
Egy közös kutatás rajzolja fel az építőipar aktuális képét
Az EBI Építésaktivitási Jelentés az iBuild, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató együttműködésében készül.
A kutatásban az iBuild a projektkutatásra és az építési projektadatbázisra támaszkodva biztosítja az alapadatokat. Az ELTINGA és a Buildecon pedig többek között a különböző aktivitási mutatók kialakításában, valamint az adatok feldolgozását és összesítését végző módszertan kidolgozásában vesz részt.
