Európa-szerte egyre nehezebb megfizethető otthonhoz jutni: az ingatlanárak és a bérleti díjak az elmúlt években jelentősen emelkedtek, miközben a lakáskínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Az Európai Bizottság szerint évente több mint kétmillió új otthonra lenne szükség ahhoz, hogy az uniós lakáspiac utolérje a keresletet. A megoldáshoz azonban hatalmas beruházásokra, gyorsabb építkezésekre és az állami mellett a magántőke fokozott bevonására is szükség lehet. Magyarország ráadásul az elmúlt másfél évtizedben az uniós átlagnál jóval nagyobb lakásár-emelkedést szenvedett el - olvashatjuk a Pénzcentrum cikkében.
A lakhatás kérdése így már nem csupán ingatlanpiaci vagy szociális ügy: egyre inkább gazdasági és versenyképességi kérdéssé is válik. A magas lakásárak és bérleti díjak megnehezítik a fiatalok önállósodását, a családalapítást és azt is, hogy a munkavállalók megfizethető lakhatást találjanak a munkahelyük közelében.
Az Európai Bizottság ezért 2025 végén bemutatta az első Európai Megfizethető Lakhatási Tervet, amelynek középpontjában a kínálat bővítése, a beruházások ösztönzése, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése és a leginkább kiszolgáltatott csoportok támogatása áll.
Magyarországon különösen látványos volt a drágulás
Bár a magyar lakáspiacon 2026-ban már mutatkoztak a lassulás jelei, a korábbi évek áremelkedését ez korántsem törölte el. Magyarországon hosszabb távon az uniós átlagnál jóval nagyobb mértékben drágultak a lakások, miközben a bérleti díjak is jelentősen emelkedtek.
Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2024 között az Európai Unióban átlagosan 53 százalékkal emelkedtek a lakásárak, Magyarországon viszont 231 százalékos drágulást mértek.
Ez azt jelenti, hogy a magyar lakáspiac az elmúlt másfél évtizedben az egyik legnagyobb áremelkedést produkálta az EU-ban. A probléma pedig nem csak a vásárlókat érinti: a magas árak a bérlakáspiacon is egyre nagyobb terhet jelentenek.
Egész Európának kevés a lakása
A lakhatási válság azonban messze nem magyar sajátosság. Az Európai Bizottság szerint az uniós országokban évente több mint kétmillió új otthonra lenne szükség ahhoz, hogy a kínálat lépést tartson a jelenlegi kereslettel.
A jelenlegi építési ütem mellett évente mintegy 1,6 millió lakás készül el, vagyis körülbelül 650 ezerrel több új otthonra lenne szükség minden évben.
A hiány pótlása azonban nem pusztán építési kapacitás kérdése. Magasak az építési költségek, munkaerőhiány is nehezíti a beruházásokat, miközben az engedélyezési és szabályozási folyamatok sok esetben lassítják az új projektek megvalósítását.
Az Európai Bizottság ezért a kínálat bővítésének egyik kulcsát a bürokrácia csökkentésében és az engedélyezési folyamatok felgyorsításában látja. Egy 2027-re tervezett lakhatási egyszerűsítési csomag éppen ezeket a problémákat célozza.
Kiadó lakást keresel? Nézz szét az Ingatlanbazár kínálatában!
Évi 150 milliárd euró hiányzik a rendszerből
A lakáshiány felszámolásának legnagyobb akadálya azonban alighanem a pénz lesz. Az Európai Bizottság becslése szerint a jelenlegi kereslet kielégítéséhez szükséges többletlakások megépítése évente mintegy 150 milliárd eurónyi beruházást igényelne. Ez nagyságrendileg több mint 55 ezer milliárd forintnak felel meg.
Ez akkora összeg, amelyet az Európai Unió vagy az egyes tagállamok önmagukban aligha tudnak biztosítani. Éppen ezért a brüsszeli tervek egyik fontos eleme, hogy az állami és önkormányzati források mellé minél több magántőkét is be lehessen vonni.
A Bizottság egy páneurópai lakhatási beruházási platform létrehozását is tervezi, amelynek célja, hogy összehangolja a különböző finanszírozási lehetőségeket, és könnyebbé tegye a köz- és magánbefektetők együttműködését.
Nem elég több lakást építeni
Az uniós stratégia ugyanakkor nem egyszerűen a lakásszám növeléséről szól. A cél olyan megfizethető, fenntartható és jó minőségű otthonok létrehozása, amelyek mellett megfelelő infrastruktúra is rendelkezésre áll. Egy új lakónegyed önmagában ugyanis nem oldja meg a lakhatási problémát, ha nincs megfelelő közlekedés, iskola, egészségügyi ellátás, zöldterület vagy egyéb alapvető szolgáltatás a közelben.
A Bizottság ezért egyszerre ösztönözné az új lakások építését és a meglévő épületállomány jobb kihasználását, illetve felújítását. Kiemelt figyelmet kapnak a fiatalok, a diákok, az alacsonyabb jövedelmű háztartások és azok a munkavállalók is, akiknek a lakhatási költségek miatt egyre nehezebb megfizethető otthont találniuk.
Már most is milliárdokat mozgat az EU
Bár a lakhatáspolitika alapvetően a tagállamok, régiók és önkormányzatok hatáskörébe tartozik, az Európai Unió pénzügyi szerepe egyre jelentősebb.
A Bizottság tájékoztatása szerint a jelenlegi, 2021–2027 közötti uniós költségvetésben legalább 43 milliárd eurót különítettek el megfizethető és fenntartható lakhatást támogató programokra, és további 3,3 milliárd eurónyi kohéziós forrást csoportosítottak át erre a célra.
A következő nagy kérdés azonban már az, hogy a 2028–2034-es uniós költségvetésben mekkora szerepet kap majd a lakhatás.
Az Európai Bizottság 2026-os Európai Szemeszterében már külön is megjelent a lakhatás kérdése, és a következő uniós költségvetés előkészítésében is szerepet kapnak a lakáspiaci problémák.
A lakhatási válságot már nem lehet néhány támogatással megoldani
A számok alapján egyre világosabb, hogy Európának nem egyetlen új támogatási programra van szüksége, hanem a lakáspiac teljes működését érintő változásokra.
Több új lakás, gyorsabb engedélyezés, nagyobb beruházási aktivitás, a meglévő épületek korszerűsítése és az állami források mellé bevont magántőke nélkül aligha lehet érdemben csökkenteni a kínálati hiányt.
Magyarország helyzete ebből a szempontból különösen érdekes: miközben az elmúlt másfél évtizedben az egyik legnagyobb lakásár-emelkedést produkálta az EU-ban, a következő években az lesz a kérdés, hogy az uniós és hazai intézkedések mennyire tudják bővíteni a kínálatot.
A nagy kérdés tehát már nem az, hogy Európának szüksége van-e több megfizethető lakásra. Hanem az, hogy sikerül-e előteremteni azt az évi mintegy 150 milliárd eurót és megteremteni azt a szabályozási környezetet, amely nélkül a lakáshiány aligha enyhülhet.
Lakást vagy házat vennél? Nézd meg az Ingatlanbazár aktuális kínálatát!
