Több tízezer új lakás építésére lát lehetőséget Budapest ma még kihasználatlan, ám kiváló közlekedési adottságú területein Vitézy Dávid. A közlekedési és beruházási miniszter szerint a fővárosi lakhatási problémákra nem az újabb, városszéli lakóparkok jelentik a megoldást, hanem a rozsdaövezetek tudatos újrahasznosítása. Elképzelései szerint akár 40–50 ezer új otthon is létrejöhetne olyan területeken, ahol a közösségi közlekedés már most is adott - derül ki a Portfolio cikkéből.
Akár 40–50 ezer új lakásnak is helyet adhatnának Budapest jelenleg alulhasznosított állami és vasúti területei – mondta Vitézy Dávid. A miniszter szerint a megfelelő helyszínek kiválasztásával nemcsak a fővárosi lakáshiány enyhíthető, hanem az autóforgalom is mérsékelhető lenne.
Nem újabb lakóparkokat építene a város szélére
Vitézy Dávid egy videóban beszélt arról, milyen irányt tartana kívánatosnak a budapesti lakásépítésben. Szerinte nem az jelenti a valódi megoldást, ha a fővárostól egyre távolabb, sokszor hiányos infrastruktúra mellett épülnek újabb és újabb lakóparkok.
Sokkal inkább azoknak a városi rozsdaövezeteknek a hasznosítását tartja fontosnak, amelyek jelenleg kihasználatlanok, ugyanakkor már most is jó vasúti vagy közösségi közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek.
Ez azért is lehet fontos szempont, mert egy jól megválasztott fejlesztési területen az új lakónegyedekhez nem feltétlenül kell teljesen új közlekedési rendszert kiépíteni. A meglévő vasúti és városi közlekedési hálózat fejlesztésével az ott élők számára akár az autóhasználat is kevésbé válhat szükségessé.
Ezeken a területeken épülhetne több tízezer új lakás
Vitézy több olyan budapesti térséget is megnevezett, ahol jelentős lakásépítési lehetőséget lát. A felsorolt helyszínek között van:
- Rákosrendező, ahol egy nagyszabású városfejlesztés részeként jelentős új lakóterületek jöhetnének létre,
- Rákospalota–Újpest, ahol az M3-as metró meghosszabbításának terve is kapcsolódhatna a fejlesztésekhez,
- a Soroksári út és a Diákváros környéke,
- a Józsefvárosi pályaudvar térsége,
- valamint Kelenföld déli része.
A közös pont ezekben a területekben, hogy jelentős részük jelenleg nem használja ki a benne rejlő városfejlesztési potenciált, miközben közlekedési szempontból kedvező helyzetben van. A miniszter szerint éppen ezért ezek lehetnek azok a területek, ahol nagyobb volumenű lakásépítéssel lehetne növelni Budapest kínálatát anélkül, hogy újabb, infrastruktúra-hiányos városrészeket kellene létrehozni.
Vasútfejlesztés nélkül nem működne a terv
A lakásépítési elképzelés szorosan összekapcsolódik a korábban bejelentett Baross Gábor Vasútfejlesztési Programmal. A cél nem pusztán új lakások építése lenne, hanem az ezekhez szükséges közlekedési háttér megteremtése is.
Vitézy szerint a nagysebességű vasúti hálózat kiépítése a jelenlegi vasúti fővonalakon is kapacitást szabadíthatna fel. A távolsági közlekedés egy részét ugyanis az új vonalak vehetnék át, így a meglévő pályákon több lehetőség nyílna az elővárosi személyszállítás fejlesztésére.
Ez különösen Budapest agglomerációja szempontjából lehet jelentős, hiszen a fővárosi lakhatási problémák egy része csak akkor kezelhető, ha a környező településekről is gyorsan és kiszámíthatóan elérhető Budapest.
Akár negyedóránként jöhetnének az elővárosi vonatok
A tervek egyik fontos eleme, hogy a nagysebességű vasút a távolsági forgalom egy részét átvegye. Ezzel többek között a Budapest–Hegyeshalom és a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalakon is felszabadulhatna kapacitás.
Vitézy példaként Biatorbágy térségét említette, ahol a fejlesztések eredményeként akár 15 percenként is közlekedhetnének elővárosi vonatok.
A kapacitásbővítés nemcsak az utasok számára lenne előnyös. A vasúti csomópontok tehermentesítésével a tehervonatok közlekedése is gördülékenyebbé válhatna, miközben a fővárosba ingázók számára sűrűbb és kiszámíthatóbb vasúti szolgáltatás jöhetne létre.
Több lakás és kevesebb autó lehet a cél
Vitézy elképzelésének lényege, hogy a lakásépítést és a közlekedésfejlesztést ne különálló beruházásokként kezeljék. A megfelelően kiválasztott rozsdaövezetek beépítésével ugyanis egyszerre lehetne növelni a budapesti lakáskínálatot, kihasználni az értékes városi területeket és csökkenteni az autófüggőséget.
Ha a 40–50 ezer új lakásra vonatkozó elképzelésből valóban konkrét fejlesztések lesznek, az Budapest több ma még kihasználatlan térségének arculatát is alapjaiban változtathatja meg.
A nagy kérdés már nem az, hogy van-e hely új lakásoknak Budapesten, hanem az, hogy sikerül-e ezeket a területeket úgy fejleszteni, hogy az új otthonokkal együtt a közlekedés és az infrastruktúra is fel tudjon zárkózni.
