Úgy tűnik, vidéken lassan felborul a lakáspiac egyik régi szabálya: hogy a panel mindig olcsóbb a téglalakásnál. A Duna House legfrissebb adatai szerint a nagyobb vidéki városokban egy év alatt közel 23 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára, miközben a téglalakásoké 15 százalékkal nőtt. A különbség már csak néhány százalék, egyes térségekben pedig a panel négyzetmétere már többe kerül, mint a téglalakásé. Közben Budapest éppen ellenkező irányba halad.
Egy év alatt 150 ezer forinttal drágult egy panel négyzetmétere
Látványosan erősödik a vidéki panellakások iránti kereslet. A Duna House adatai alapján 2025 első felében még mintegy 650 ezer forintba került egy panel négyzetmétere, 2026 első hat hónapjára azonban már 800 ezer forintra emelkedett az átlagár. Ez egyetlen év alatt csaknem 23 százalékos drágulást jelent.
A téglalakások esetében is jelentős volt az áremelkedés, de jóval mérsékeltebb ütemben. Az átlagos négyzetméterár 740 ezerről 850 ezer forintra nőtt, ami körülbelül 15 százalékos drágulásnak felel meg.
A két lakástípus közötti korábbi jelentős árkülönbség így szinte teljesen elolvadt. Míg 2025 első felében még 14 százalékkal volt olcsóbb egy panel a téglalakásnál, az év második felére 9 százalékra csökkent az előny, 2026 első felében pedig már csak 7 százalék maradt. Vagyis a vidéki lakáspiacon egyre kevésbé lehet készpénznek venni, hogy a panel számít az olcsóbb választásnak.
Budapesten közben éppen az ellenkezője történik
Még érdekesebb a helyzet, ha a vidéki folyamatokat Budapesttel vetjük össze. A fővárosban ugyanis nem közelednek, hanem távolodnak egymástól a panel- és téglalakások árai.
2025 első felében a panelek és a téglalakások között még 15 százalékos különbség volt, 2026 első felére azonban ez 18 százalékra nőtt. Budapesten tehát továbbra is határozottabb a panel árkedvezménye, miközben vidéken egyre gyorsabban fogy ez az előny.
Ez azt is jelenti, hogy a lakástípusok közötti árkülönbséget ma már egyre kevésbé lehet országos átlagok alapján megítélni. Más pályán mozog Budapest és a vidéki nagyvárosok lakáspiaca, és helyenként már az is előfordul, hogy egy panelért többet kérnek négyzetméterenként, mint egy téglalakásért.
Van, ahol már a panel került fölénybe
A vidéki adatok mögött ráadásul jelentős területi különbségek húzódnak meg. Pécsen és Baranya vármegyében például 17 százalékkal drágultak a panelek egy év alatt, így az átlagos négyzetméterár már 830 ezer forint körül alakul. A téglalakások esetében 900 ezer forint feletti átlagárat mértek, vagyis a két szegmens között mindössze mintegy 8 százalék maradt.
Debrecenben még magasabbra kerültek a panelárak: a négyzetméterenkénti átlag megközelítette a 965 ezer forintot, miközben a téglalakások ára már meghaladta az 1,1 millió forintot. Itt még 14 százalék körüli különbség választja el egymástól a két lakástípust.
Győrben körülbelül 20, Kecskeméten pedig 24 százalékkal drágultak a panelek egyetlen év alatt.
A legnagyobb fordulat azonban Tatabánya és Szombathely térségében következett be. Komárom-Esztergom vármegyében 21, Vas vármegyében pedig 31 százalékkal nőtt a panelek négyzetméterára, így ezekben a térségekben már a panel került a drágább oldalra.
Veszprémben, Miskolcon, Székesfehérváron és Békéscsabán szintén jelentős, jellemzően 15–30 százalék közötti paneldrágulást mértek.
Miért lett ennyire keresett a panel vidéken?
A háttérben több tényező is meghúzódhat. A Duna House szerint a vidéki nagyvárosok panelpiacát eltérő keresleti viszonyok alakítják, mint a fővárosét. A lakótelepi lakások egyik fontos előnye a jó elhelyezkedés és a közlekedés, emellett az energetikai korszerűsítéseknek és a panelprogramoknak köszönhetően sok épület már kedvezőbb fenntartási költségeket kínál.
Ez különösen fontos lehet egy olyan időszakban, amikor a vásárlók egyre inkább nemcsak a vételárat, hanem a későbbi rezsiköltségeket is mérlegelik. A vidéki téglalakások kínálatának egy része ezzel szemben régebbi, korszerűsítésre szoruló ingatlanokból áll, amelyeknél a vásárlás után további jelentős összegeket kell felújításra fordítani.
Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője szerint a vidéki nagyvárosokban eltérő a kereslet szerkezete a budapesti piachoz képest: a lakótelepek gyakran jó tömegközlekedéssel, korszerűsített szigeteléssel és kedvezőbb rezsivel versenyeznek, míg a helyi téglalakások között sok a felújítandó, korszerűtlenebb ingatlan.
A családi házak közben jóval olcsóbbak maradtak
A lakáspiac átrendeződésének másik érdekes eleme, hogy a családi házak négyzetméterára továbbra is jelentősen elmarad a lakásokétól.
A Duna House szerint 2026 első felében vidéken átlagosan 505 ezer forintot kellett fizetni egy családi ház egy négyzetméteréért. Ugyanebben az időszakban a panelek átlagosan 800 ezer, a téglalakások pedig 850 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
A házak ára ráadásul lassabban is emelkedett: egy év alatt körülbelül 11 százalékos drágulást mértek, szemben a panelek közel 23 százalékos áremelkedésével. Ez arra utal, hogy a vidéki lakáspiacon jelenleg különösen erős lehet a kereslet a kisebb, könnyebben fenntartható és sok esetben jó lokációjú lakások iránt.
Lassan eltűnik a panel régi árelőnye?
A mostani folyamatok a lakásvásárlók számára sem mellékesek. A panel ugyanis vidéken már egyáltalán nem tekinthető automatikusan a téglalakás olcsóbb alternatívájának. Ahol egyetlen év alatt 20–30 százalékkal ugrottak meg a panelárak, ott a korábbi árelőny jelentős része már eltűnt. Tatabánya és Szombathely térségében pedig már meg is fordult a helyzet: a panel négyzetmétere többe kerülhet, mint a téglalakásé.
Az eladók számára ez természetesen kedvező fejlemény, hiszen a panellakások több vidéki nagyvárosban nemcsak megőrizték értéküket, hanem jóval gyorsabban drágultak a téglalakásoknál. A kérdés most az, hogy meddig tarthat ez a lendület. Ha a tendencia folytatódik, a vidéki nagyvárosokban tovább szűkülhet a különbség a két lakástípus között, és egyre több helyen dőlhet meg az a korábbi ökölszabály, hogy a panel mindig olcsóbb a téglánál.
A magyar lakáspiac tehát egyre kevésbé mozog egységesen: miközben Budapesten tovább nő a panel és a tégla közötti árkülönbség, vidéken éppen ellenkező folyamat zajlik – és néhány városban már a panel diktálja az árakat.
Forrás: Duna House, 2025–2026. évi lakáspiaci adatok.
