Új fejezet kezdődhet a magyar lakáspolitikában: hosszú idő után ismét önálló lakáspolitikai államtitkárság jöhet létre, miközben a kormány bérlakásépítési, kollégiumfejlesztési és energetikai felújítási programokat is előkészít. A változások ráadásul egy olyan időszakban érkeznek, amikor a lakásépítési adatok már a piac élénkülését jelzik. A következő években így nemcsak több új otthon épülhet, hanem a lakhatási politika fókusza is jelentősen átalakulhat - derül ki az igylakunk.hu cikkéből.
Önálló lakáspolitikai államtitkárság alakíthatja át a rendszert
Hosszú idő után ismét önálló szervezeti egység foglalkozhat a lakáspolitikával a kormányzaton belül. A közlekedési és beruházási miniszter szervezeti átalakításról szóló utasítása alapján lakáspolitikai államtitkárság, valamint lakáspolitikai helyettes államtitkárság jöhet létre.
A változás jelentősége túlmutat a szervezeti struktúra átalakításán: azt jelezheti, hogy a lakhatás ismét önálló, stratégiai területté válik a kormányzati politikában.
Az új szervezeti egységekhez tartozhat többek között a megfizethető bérlakásprogramok kidolgozása, a kollégiumi férőhelyek bővítésének előkészítése, az energetikai korszerűsítési programok kidolgozása, valamint az ezek megvalósításához szükséges jogszabályi és finanszírozási háttér kialakítása.
Újra fókuszba kerülhetnek a bérlakások
A tervek szerint az uniós helyreállítási alap (RRF) egyes forrásait lakhatási célokra is felhasználhatják. A Magyar Fejlesztési Bank bevonásával bérlakás- és kollégiumfejlesztési beruházások indulhatnak, amelyek több ezer új, megfizethető lakás létrejöttét segíthetik.
A hangsúly ugyanakkor nem kizárólag az új építéseken lehet. Újabb energetikai korszerűsítési programok is napirendre kerülhetnek, amelyek a meglévő lakásállomány felújítását ösztönöznék.
A kormány korábban a Wekerle Lakásépítési Terv részeként is új lakásépítési programot helyezett kilátásba uniós források bevonásával. Magyar Péter miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy még 2026-ban új energetikai és otthonfelújítási pályázatok indulhatnak.
Már a lakásépítési adatok is biztatóbbak
A lakáspolitikai átalakításra ráadásul egy olyan időszakban kerülhet sor, amikor a lakásépítési statisztikák is kedvezőbb folyamatokat mutatnak.
A KSH adatai szerint 2026 első hat hónapjában 6278 új lakás készült el Magyarországon, ami 22 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A jövő szempontjából még fontosabb lehet, hogy csaknem 16 600 új lakás építésére adtak ki engedélyt vagy tettek egyszerű bejelentést, ami 29 százalékos növekedést jelent.
A lakásépítések továbbra is erősen koncentrálódnak a fővárosban. Budapesten 2224 új lakást adtak át, ezek több mint négyötöde pedig mindössze négy kerületben épült fel.
Vidéken Székesfehérvár, Kecskemét és Szeged emelkedett ki az átadott új lakások számával, míg az engedélyezett beruházások tekintetében Debrecen, Kecskemét és Nyíregyháza állt az élen.
A következő években dőlhet el, valódi fordulatról van-e szó
A kedvezőbb lakásépítési adatok ugyanakkor önmagukban még nem jelentenek tartós fellendülést. A TLE szerint a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, sikerül-e olyan kiszámítható és hosszú távon stabil lakáspolitikát kialakítani, amely valóban ösztönzi a beruházásokat és érdemben bővíti a megfizethető lakások kínálatát.
A szakmai szervezet szerint ehhez legalább 15 évre szóló lakásprogramra lenne szükség. Ennek előre meghatározott célokat kellene tartalmaznia az új lakások építésére, a felújításokra, a bérlakásállomány bővítésére, valamint a támogatási rendszer fő irányaira vonatkozóan.
Nem elég több lakást építeni, megfizethető otthonokra is szükség van
A szakértők szerint az állami támogatásoknak továbbra is fontos szerepük lehet a lakáskínálat bővítésében és a rossz állapotú lakóingatlanok korszerűsítésében. Ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a megfizethető bérlakások építésének, a kollégiumi férőhelyek bővítésének és az energiahatékony új otthonok támogatásának is.
Egy állami és piaci szereplők együttműködésére épülő bérlakásprogram egyszerre javíthatná a fiatalok és családok lakhatási lehetőségeit, támogathatná az építőipar kiegyensúlyozottabb működését, és hozzájárulhatna a városok fenntartható fejlődéséhez.
Teljesen új korszak kezdődhet a lakáspiacon?
Ha a most körvonalazódó intézkedések valóban megvalósulnak, a magyar lakáspolitika fókusza érezhetően átalakulhat. A cél már nem pusztán az lehet, hogy minél több új lakás épüljön, hanem az is, hogy több megfizethető, korszerű és hosszú távon fenntartható otthon legyen elérhető.
A növekvő lakásépítési aktivitás és az új lakáspolitikai intézményrendszer együtt akár egy hosszabb távú fordulat kezdetét is jelentheti. A kérdés most az, hogy a tervekhez társul-e stabil finanszírozás és kiszámítható szabályozási környezet – mert ezen múlhat, hogy a mostani lendületből valódi, tartós lakáspiaci fellendülés lesz-e.
