A 2026-os nyár minden eddiginél látványosabban mutatta meg, mennyire sérülékeny lehet Magyarország energiaellátása a szélsőséges időjárási helyzetekben. A történelmi aszály miatt teljesen le kellett állítani a Paksi Atomerőművet, miközben a rekordhőség miatt soha nem látott szintre emelkedett a villamosenergia-fogyasztás. A megoldást sokan új erőművekben, hatalmas infrastruktúra-fejlesztésekben vagy a villamos hálózat további bővítésében látják. A szakértők szerint azonban van egy ennél gyorsabban kiaknázható energiatartalékunk is: az épületek és a városok korszerűsítése – írja a Portfolio.
A legnagyobb energiatartalék az épületeinkben lehet
Amikor energiaellátásról vagy energiabiztonságról beszélünk, általában azonnal az jut eszünkbe, hogyan tudnánk több energiát előállítani. Legalább ilyen fontos azonban az is, hogy mennyi energiára van egyáltalán szükségünk.
Magyarország primerenergia-felhasználásának mintegy 40 százaléka az épületekhez köthető, miközben a hazai lakásállomány jelentős része még 1980 előtt épült. Ezek az ingatlanok a mai energetikai követelményekhez képest jellemzően korszerűtlenek, és sok esetben akár kétszer annyi energiát is igényelnek, mint egy modern, energiahatékony épület.
A szakértői becslések szerint egy komplex energetikai felújítással akár 60–65 százalékkal is mérsékelhető egy régi épület energiaigénye. Ha a régi lakások felét sikerülne korszerűsíteni, országos szinten évente mintegy 19 TWh energiát lehetne megtakarítani. Ez több annál, mint amennyit a Paksi Atomerőmű egy átlagos évben megtermel.
Vagyis hatalmas energiaforrás állhat már most is rendelkezésünkre – csak nem feltétlenül úgy, ahogy elsőre gondolnánk. A legolcsóbb energia ugyanis az, amit eleve nem kell megtermelni.
A hőség egyre nagyobb terhet rak az energiarendszerre
A rekordmeleg nyár nemcsak a lakosságot és a mezőgazdaságot állítja komoly kihívás elé, hanem az energiarendszert is. A városokban különösen erősen jelentkezik a hőszigethatás: az aszfalt és a beton napközben elnyeli a hőt, majd éjszaka lassan visszasugározza azt.
Ennek következtében sok helyen még éjszaka és hajnalban sem tud megfelelően lehűlni a levegő. A lakások és irodák hűtésére egyre többen használnak légkondicionálót, ami tovább növeli a villamosenergia-fogyasztást.
Így könnyen kialakulhat egy önmagát erősítő folyamat:
- egyre magasabbra emelkedik a hőmérséklet;
- emiatt egyre több légkondicionáló működik;
- a berendezések tovább növelik a környezet hőterhelését;
- közben az elektromos hálózatnak is egyre nagyobb terhelést kell elviselnie.
A szakértők szerint ezt a folyamatot nem lehet kizárólag több energiatermeléssel kezelni. A városok és az épületek alkalmazkodását is meg kell oldani.
Energiatakarékos ingatlant keresel? Nézz körül a korszerű otthonok között!
A szigetelés fontos, de önmagában nem elég
Egy korszerű hőszigetelés jelentősen csökkentheti egy épület fűtési és hűtési energiaigényét, a városi hőterhelés problémáját azonban önmagában nem oldja meg.
Egyre több országban ezért úgynevezett kék-zöld infrastruktúrában gondolkodnak. Több fát ültetnek, zöldtetőket alakítanak ki, visszatartják a csapadékvizet, és olyan köztereket hoznak létre, amelyek természetes módon képesek mérsékelni a környezet hőmérsékletét.
Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy ezek a megoldások nem csupán látványos városfejlesztési projektek lehetnek, hanem az energiafelhasználásra is hatással vannak.
- A kínai Wuhanban a „Szivacsváros” program keretében számos olyan beruházás valósult meg, amely a városi víz- és zöldinfrastruktúrát fejleszti. A megfelelően kialakított környezet a városi mikroklímát is érzékelhetően javíthatja.
- Rotterdamban olyan közösségi tereket alakítottak ki, amelyek hétköznap sport- és szabadidős célokat szolgálnak, nagyobb esőzések idején viszont jelentős mennyiségű csapadékvíz visszatartására is képesek.
- Milánóban a Bosco Verticale toronyházai pedig azt példázzák, hogyan lehet a növényzetet az épületek szerves részévé tenni. A fák és növények árnyékolják az épületet, mérséklik annak felmelegedését, és hozzájárulnak a városi levegő javításához is.
Az energia jövője nem csak az erőművekről szól
A szélsőséges időjárási helyzetek és az energiaárak változása egyaránt megmutatta, hogy egy kizárólag nagy, központi erőművekre épülő rendszer bizonyos helyzetekben sérülékeny lehet.
Ezért egyre nagyobb figyelmet kapnak az energiaközösségek. Ezekben a helyi lakók, önkormányzatok és vállalkozások közösen termelhetnek és használhatnak fel megújuló energiát, miközben az energiatárolás segítségével az időszakos termelési ingadozások is kezelhetőbbé válnak.
Magyarországon is gyorsan nő az akkumulátoros energiatárolás szerepe. 2025 első hónapjaiban több mint kétszeresére nőtt a hazai tárolókapacitás, amely a napelemes termelés kiegyenlítésében és a villamos hálózat terhelésének mérséklésében is fontos szerepet tölthet be.
Európában már több működő modell is létezik
Nem kell feltétlenül új megoldásokat kitalálni: Európában már számos olyan település működik, amely sikeresen ötvözte az energiahatékonyságot, a helyi energiatermelést és a fenntartható városfejlesztést.
- A német Feldheim saját szélerőművekkel, biogázüzemmel és energiatárolóval vált gyakorlatilag energiafüggetlenné.
- A bajor Wildpoldsried még tovább ment: a település a saját energiaigényénél jóval több energiát termel, a többlet értékesítéséből pedig jelentős bevételhez jut.
- Hollandiában az Energiesprong program célja, hogy régi lakóépületeket rövid idő alatt közel nulla energiaigényű otthonokká alakítsanak. A modell egyik fontos eleme, hogy a felújítás finanszírozásában hosszabb távon a korábbi energiaköltségek megtakarítása is szerepet kap.
- Bécsben pedig a szociális bérlakások korszerűsítését a zöldtetők, napelemek és esővíz-visszatartó rendszerek alkalmazásával kapcsolják össze az új városnegyedek fejlesztésében.
A középületekben és az iparban is óriási tartalékok vannak
Az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek nem merülnek ki a lakóingatlanok korszerűsítésében. A közintézmények, irodaházak és ipari létesítmények szintén jelentős megtakarítási potenciált hordoznak.
Az energiaigényes gyártási folyamatok korszerűsítése, a keletkező hulladékhő visszaforgatása vagy a régi középületek mélyfelújítása egyaránt csökkentheti a fogyasztást. Ráadásul ezek a beruházások nemcsak az energiafelhasználást mérsékelhetik, hanem hosszabb távon az üzemeltetési költségeket is.
Nem biztos, hogy a következő gigaberuházás a leggyorsabb válasz
A 2026-os nyár egyik fontos tanulsága lehet, hogy Magyarország energiaellátásának biztonságát nem kizárólag új erőművek építésével lehet javítani. A meglévő épületállomány korszerűsítése, a városi hőszigethatás mérséklése, a zöldinfrastruktúra bővítése, a helyi energiaközösségek létrehozása és az energiatárolás együttesen komoly eredményt hozhat.
Ezek a megoldások egyszerre csökkenthetik a háztartások és vállalkozások energiafelhasználását, mérsékelhetik a hálózat terhelését, javíthatják a városi környezetet, és ellenállóbbá tehetik az országot a szélsőséges időjárási helyzetekkel szemben.
A legnagyobb kihasználatlan energiatartalék tehát lehet, hogy nem egy új reaktorban, erőműben vagy távvezetékben található. Hanem azokban az épületekben és városokban, amelyekben nap mint nap élünk és dolgozunk.
Új építésű, korszerű otthont keresel? Nézd meg az Ingatlanbazár aktuális kínálatát!
