Újabb fordulatot vett az Ausztriából indult azbesztbotrány: a rendőrség már nyomozást folytat, miután olyan bizalmas szakmai jelentések kerülhettek civilekhez és a sajtóhoz, amelyeket az érintett kőbányák üzemeltetői hivatalosan még nem is kaptak meg. Az ügy nemcsak Ausztriában váltott ki komoly visszhangot, hanem Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kap, mivel több településen is azbeszttel szennyezett kőzúzalékot használtak útépítéseknél.
Feljelentést tettek a kőbányák képviselői
A Telex a Kurier információi alapján arról számolt be, hogy az osztrák kőbányákat képviselő ARGE Naturgestein ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A szervezet szerint jogellenesen kerültek nyilvánosságra azok a szakértői jelentések, amelyek a bányák vizsgálatának eredményeit tartalmazzák.
A vállalkozások azt sérelmezik, hogy a dokumentumokat civil szervezetek és újságírók már ismerték, miközben az érintett cégek hivatalosan még nem fértek hozzá a jelentésekhez. Emiatt a hatóságok most azt vizsgálják, hogyan és kin keresztül szivároghattak ki az érzékeny információk.
A bányák mielőbb folytatnák a kitermelést
Az érintett bányák üzemeltetői továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy a rendelkezésükre álló vizsgálati eredmények alapján nincs olyan körülmény, amely indokolná a kitermelés további felfüggesztését.
Álláspontjuk szerint az azbeszt koncentrációja nem haladta meg a jogszabályokban meghatározott határértékeket, ezért szeretnék, ha a bányák ismét megkezdhetnék működésüket. A Kurier értesülései szerint akár már augusztusban megszülethet a döntés a termelés újraindításáról.
A hatóságok egyelőre nem reagáltak ezekre az állításokra, miközben a hosszabb leállás jelentős gazdasági veszteséget okoz az érintett vállalkozásoknak.
Magyarországon is egyre több település érintett
Az ügy hazai szempontból is kiemelt jelentőségű, mivel korábban kiderült: több magyar településen is azbeszttel szennyezett kőzúzalékot építettek be utak burkolatába.
A bányák üzemeltetői szerint például a szombathelyi útszakaszokat a magyar szabályozás alapján már évekkel ezelőtt aszfaltréteggel kellett volna lefedni, ezért úgy vélik, a jelenlegi helyzet kialakulásáért nem kizárólag a bányák tehetők felelőssé.
Továbbra sem világos ugyanakkor, hogy végül ki állja majd a szennyezett útszakaszok helyreállításának, illetve az esetleges kártérítéseknek a költségeit. Az osztrák Greenpeace időközben azt is kezdeményezte, hogy az Európai Unió is kapcsolódjon be a finanszírozásba, az esetleges egészségügyi kockázatokra hivatkozva.
A Greenpeace szerint már évekkel ezelőtt ismert volt a probléma
A környezetvédő szervezet álláspontja szerint az illetékes hatóságok hosszú ideje tudhattak arról, hogy az egyik érintett osztrák kőbányában azbeszt található. A Greenpeace emiatt feljelentést is tett az egyik bánya ellen. A szervezet szerint már 2011-ben rendelkezésre álltak olyan információk, amelyek az ásvány jelenlétére utaltak, mégsem történtek olyan intézkedések, amelyek megelőzhették volna a későbbi problémákat.
Az idei év elején éppen a Greenpeace hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarország nyugati részén több útépítés során is azbeszttartalmú kőzúzalékot használtak fel. Az első ismert eset Szombathelyhez kötődött, később azonban Győrben, Sopronban és további településeken is hasonló szennyezést tártak fel.
Folyamatosan bővül az érintett helyszínek köre
A feltárt esetek számának növekedésével párhuzamosan a Greenpeace interaktív térképet is létrehozott, amelyen a lakosság bejelölheti azokat a helyszíneket, ahol felmerülhet az azbeszttel szennyezett kőzúzalék használatának gyanúja.
Közben több településen már megkezdődtek a szükséges kármentesítési munkák, és az illetékes hatóságok is azt közölték, hogy kiemelt ügyként kezelik a problémát.
Az azbesztbotrány tehát továbbra sem zárult le. Ausztriában már rendőrségi nyomozás vizsgálja a kiszivárgott dokumentumok ügyét, miközben Magyarországon folyamatosan kerülnek elő újabb érintett útszakaszok, és számos fontos kérdés – köztük a felelősség és a kármentesítés finanszírozása – továbbra is megválaszolatlan.
