Hosszú évek óta húzódó fejlesztés, akadozó digitális rendszer és egyre nagyobb feszültség az ingatlanügyintézésben – most azonban új szakaszba lépett az ügy. A Kúria kimondta: nyilvánosságra kell hozni azokat az adatokat, amelyekből kiderülhet, miért nem működik teljes értékűen az e-ingatlannyilvántartás, amelynek kialakítására mintegy 16 milliárd forint uniós forrást használtak fel - tájékoztatott a Portfolio.
Egy évtizedes projekt, kérdőjelekkel
A történet még 2015-ben indult, amikor a Lechner Tudásközpont jelentős európai uniós támogatást nyert el a hazai ingatlannyilvántartás digitalizálására. A cél egy korszerű, gyors és teljesen elektronikus ügyintézést lehetővé tevő rendszer létrehozása volt.
Papíron a projekt megvalósult, a teljes keret felhasználásra került. A gyakorlatban azonban a rendszer működése messze elmarad a várakozásoktól.
Akadozó ügyintézés, hónapokig húzódó folyamatok
A jelenlegi helyzetben az elektronikus ügyintézés nemhogy gyorsítaná, hanem sok esetben lassítja az eljárásokat. Az adminisztráció túlterhelt, a folyamatok nehezen átláthatók, és egy-egy ingatlan adásvételének bejegyzése akár hónapokig, szélsőséges esetben fél évig is elhúzódhat.
Ez nem csupán az ügyfelek számára jelent komoly kellemetlenséget, hanem az egész ingatlanpiac működésére is hatással van: lassulnak a tranzakciók, nő a bizonytalanság, és romlik a rendszerbe vetett bizalom.
Eladó lakást vagy házat keresel? Nézz szét az Ingatlanbazár aktuális kínálatában!
Nemzetközi vizsgálat és jogi eljárás
A projekt körüli problémák súlyosságát jelzi, hogy az ügy már az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) látókörébe is bekerült. A vizsgálatok mellett az is napvilágra került, hogy a fejlesztések egy részének költségelszámolása nem volt megfelelően alátámasztva.
Ez vezetett ahhoz, hogy közérdekű adatigénylés indult, amelyben a Transparency International Magyarország is részt vett. A cél az volt, hogy kiderüljön: pontosan mire fordították a több milliárd forintos támogatást, és miért nem készült el teljes értékűen a rendszer.
A Kúria döntött: ki kell adni az adatokat
Az ügy most fordulóponthoz érkezett. A Kúria helybenhagyta a korábbi bírósági döntést, és kötelezte az érintett állami szervezetet arra, hogy adja ki a fejlesztéssel kapcsolatos dokumentumokat.
A döntés értelmében a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válhatnak azok az információk, amelyek választ adhatnak a legfontosabb kérdésekre: miért akadozik a rendszer, és mire költötték el a 16 milliárd forintot.
Az ítélet nyilvánosságra hozatalában Hadházy Ákos is szerepet vállalt.
Most jön a lényeg: kiderül az igazság?
A következő időszak kulcsa az lesz, hogy a kiadott dokumentumokból valóban kirajzolódik-e a teljes kép. Kiderülhet, hogy pontosan hol csúszott meg a fejlesztés, milyen döntések vezettek a jelenlegi helyzethez, és mennyire volt hatékony a források felhasználása.
Egy dolog azonban már most biztos: a történet ezzel még nem zárult le. A nyilvánosságra kerülő adatok újabb kérdéseket vethetnek fel – és akár további vizsgálatokat is elindíthatnak.
