Élesen eltérő pályára került a lakások és a családi házak piaca Dél-Magyarországon. A Duna House 2026-os tranzakciós adatai szerint a Dél-Alföldön egy lakás átlagosan 49 nap alatt talál vevőre, egy családi ház értékesítése viszont 127 napig is eltarthat. Dél-Dunántúlon hasonló a helyzet. A házak tulajdonosainak ráadásul nemcsak hosszabb értékesítési idővel, hanem jóval nagyobb alkuval is érdemes számolniuk, miközben a lakások ára sokkal gyorsabban emelkedik.
A dél-magyarországi ingatlanpiacon egyre látványosabbá válik, hogy korántsem mindegy, milyen típusú ingatlant próbál valaki értékesíteni. A családi házak és a lakások között nemcsak az árakban, hanem az értékesítés sebességében és a kialkudott vételárban is komoly különbség alakult ki.
A Duna House adatai alapján a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon egyaránt legalább kétszer hosszabb időre van szükség egy családi ház eladásához, mint egy lakáséhoz. A különbség ráadásul nem egyszerűen abból fakad, hogy a házak jellemzően drágábbak vagy más típusú vevőket szólítanak meg: az alkuk nagysága és az áremelkedés üteme is azt mutatja, hogy a két részpiac egyre inkább külön utakon jár.
Dél-Alföldön másfél hónap alatt elkelhet egy lakás, egy háznál viszont négy hónap sem feltétlenül elég
A Dél-Alföldön, vagyis Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyében, különösen gyorsan mozog a lakások piaca. Egy meghirdetett lakás átlagosan 49 nap alatt talál vevőre, ami az előző évhez képest jelentős javulás: akkor még 66 napra volt szükség az értékesítéshez.
A családi házaknál ezzel szemben jóval lassabb a folyamat. Egy ilyen ingatlan eladása átlagosan 127 napot vesz igénybe, vagyis több mint négy hónapot. Ez már önmagában is jelentős különbség, különösen annak fényében, hogy a lakások esetében kevesebb mint két hónap alatt lezárulhat az értékesítés.
A Dél-Dunántúlon sem sokkal kedvezőbb a helyzet a háztulajdonosok számára. Baranya, Somogy és Tolna vármegyében egy lakás átlagosan 63 nap alatt kel el, míg egy családi ház esetében már 132 nap az átlagos értékesítési idő.
A különbség tehát mindkét déli régióban markáns: a lakások iránt jóval gyorsabban születik meg a vásárlói döntés, miközben a családi házaknál az eladóknak jóval hosszabb folyamatra kell felkészülniük.
A megyeszékhelyeken sem fordul meg a trend
Könnyű lenne azt gondolni, hogy a házak hosszabb értékesítési idejét elsősorban a kisebb települések magyarázzák. A vidéki családi házaknál ugyanis természetes módon szűkebb lehet a potenciális vevők köre. A Duna House adatai azonban azt mutatják, hogy a különbség a dél-alföldi megyeszékhelyeken is jól látható.
A nagyobb városokban egy lakás átlagosan 45 nap alatt talál gazdára, miközben egy családi ház értékesítéséhez átlagosan 117 nap szükséges. Vagyis a városi környezet sem tünteti el a két ingatlantípus közötti különbséget.
Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője szerint ennek egyik fontos oka, hogy a két ingatlantípus teljesen eltérő vásárlói réteget szólíthat meg. A lakások között sok olyan ingatlan található, amely az első otthonukat keresők számára is elérhető lehet, és a vételár könnyebben összeegyeztethető a rendelkezésre álló önerővel és hitellel.
A családi házaknál ezzel szemben jóval változatosabb lehet az ár, az állapot, a méret és az elhelyezkedés, ezért a vevők számára is több szempontot kell mérlegelni. Ez pedig hosszabb keresési időhöz, több tárgyaláshoz és végül nagyobb árengedményhez vezethet.
A házaknál kétszer akkora alkuval is számolhatnak az eladók
A lassabb értékesítés mellett az alku is azt jelzi, hogy a családi házak tulajdonosai jelenleg nehezebb helyzetben vannak. Dél-Alföldön a lakások eladói átlagosan 1,8 százalékot engedtek az eredetileg meghirdetett árból, míg a családi házak esetében már 4,6 százalékos volt az átlagos árengedmény.
Dél-Dunántúlon még valamivel nagyobb különbség látható: a lakásoknál átlagosan 2,2 százalékot alkudtak a vevők, a családi házaknál viszont 4,9 százalékkal csökkent az eredeti ár az adásvétel során.
A dél-alföldi adatok különösen érdekesek az egy évvel korábbi eredményekhez képest. A családi házaknál ugyanis 3,5 százalékról 4,6 százalékra nőtt az átlagos alku mértéke. Ez azért figyelemre méltó, mert a vidéki ingatlanpiac egészét nézve közben éppen ellenkező tendencia rajzolódott ki: az átlagos alku 4,7 százalékról 4 százalékra mérséklődött.
Mindez arra utalhat, hogy a dél-alföldi családi házak piacán a vásárlók alkupozíciója az országos vidéki trendhez képest erősödött. Az eladóknak ezért nemcsak türelmesebbnek kell lenniük, hanem az árazásnál is nagyobb mozgásteret érdemes hagyniuk.
Miközben a lakások drágulnak, a házak jóval lassabban követik őket
A két ingatlantípus közötti különbség nemcsak az értékesítés sebességében és az alkuban mutatkozik meg. Az árak változása is egyre inkább eltérő képet rajzol.
Dél-Alföldön a lakások átlagos négyzetméterára egyetlen év alatt 12 százalékkal emelkedett, és elérte a 744 ezer forintot. A családi házak esetében ugyanebben az időszakban mindössze 4,4 százalékos drágulást mértek, így az átlagos négyzetméterár 334 ezer forintra emelkedett.
A Dél-Dunántúlon még látványosabb a lakások előnye. Itt az átlagos négyzetméterár 18 százalékkal, 809 ezer forintra nőtt, miközben a családi házaknál 10 százalékos drágulást mértek, 360 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.
Országos vidéki összevetésben valamivel kisebb a különbség: a lakások átlagosan 16 százalékkal drágultak egy év alatt, míg a családi házak ára 13,6 százalékkal emelkedett. A déli régiókban tehát különösen látványosan válik ketté a két ingatlantípus piaca.
Házat adnál el? Az induló áron most különösen sok múlhat
A jelenlegi piaci környezetben a családi házak eladóinak már a hirdetés feladásakor érdemes figyelembe venniük, hogy az értékesítés jóval tovább tarthat. A Duna House szakértője szerint a déli régiókban akár négy-öt hónapos folyamattal is célszerű kalkulálni.
A reális induló ár ezért különösen fontos lehet. Ha egy ház az adott környék hasonló ingatlanaihoz képest túl magas áron jelenik meg, könnyen hosszú időre bent ragadhat a kínálatban. Ez pedig később akár nagyobb árcsökkentést is kikényszeríthet, mint amekkora engedményre egy jól belőtt kezdőár mellett szükség lett volna.
A lakások esetében ezzel szemben továbbra is szélesebb vevői kör tarthatja fenn az élénkebb keresletet. Különösen azok az ingatlanok lehetnek könnyebben értékesíthetők, amelyek árban és finanszírozhatóságban megfelelnek az első otthonukat keresők lehetőségeinek.
Nem mindegy, hogy lakást vagy házat próbálunk eladni
A dél-magyarországi adatokból jól látszik, hogy az ingatlanpiacot már nem érdemes egyetlen egységes egészként kezelni. Az eladási idő, az alku és az áremelkedés üteme alapján is komoly különbség alakult ki a lakások és a családi házak között.
Dél-Alföldön egy lakás átlagosan 49 nap alatt talál vevőre, miközben egy családi háznál 127 napos értékesítési idővel kell számolni. Dél-Dunántúlon ugyanez 63, illetve 132 nap.
A számok azt is megmutatják, hogy a családi házak tulajdonosainak jelenleg nagyobb rugalmasságra lehet szükségük. A lassabb értékesítés mellett az alku is jelentősebb, miközben az árak növekedési üteme elmarad a lakásokétól.
Aki tehát most szeretné piacra dobni családi házát a déli régiókban, annak különösen sokat számíthat a megfelelő árazás és az, hogy mennyi időt hagy az értékesítésre. A jelenlegi adatok alapján ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy ugyanaz a stratégia működik egy lakásnál és egy családi háznál.
Forrás: Duna House, 2026-os tranzakciós adatok.
