Ingatlanbazár

Megjelent a törvénymódosítás: komoly változás jöhet az Otthon Start-os lakásépítéseknél

Kihirdették a magyar építészetről szóló törvény módosítását, amely több ponton is változtat a kiemelt beruházások szabályain.

Megosztás:

Kihirdették a magyar építészetről szóló törvény módosítását, amely több ponton is változtat a kiemelt beruházások szabályain. A rendelkezések az Otthon Start programhoz kapcsolódó lakásépítéseket is érintik: egyes magáncélú kiemelt beruházásoknál 2026. december 31-ig korlátozzák az építési engedélyek kiadását, miközben az érintett projektekhez kapcsolódó szankciós határidők szünetelnek. A jogszabály emellett szigorítja a környezet- és természetvédelmi kontrollt, valamint megszüntet több, az uniós joggal össze nem egyeztethető építőanyag-exportkorlátozást is – írja a Portfolio.

Megjelent a Magyar Közlönyben a magyar építészetről szóló 2026. évi LVII. törvény módosítása. Az új szabályozás az építési beruházások több területét is érinti, így az Otthon Start program feltételeinek megfelelő, kiemelt beruházássá nyilvánított lakásépítési projektekre is hatással lehet.

A módosítás egyes rendelkezései közvetlenül az engedélyezési folyamatot érintik, míg mások a környezet- és természetvédelmi hatóságok, valamint az építésügyi hatóságok együttműködését szabályozzák újra. Emellett az építőanyagok kivitelére vonatkozó korábbi korlátozások közül is több megszűnik.

Akár hónapokra is megakadhatnak az Otthon Start miatt kiemelt lakásépítések

A módosítás egyik legfontosabb eleme az Otthon Start programhoz kapcsolódó átmeneti szabályozás. A törvény szerint a magáncélú kiemelt beruházások esetében épületre vonatkozó építési engedély legkorábban 2026. december 31-ét követően adható ki.

A rendelkezés különösen azokat az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítéseket érintheti, amelyeket kiemelt beruházássá nyilvánítottak. A módosítás indokolása ugyanis kifejezetten kitér arra, hogy az új szabályok az Otthon Start keretében megvalósuló építési beruházásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is érintik.

A korlátozás ugyanakkor nem jelent automatikus kártalanítási kötelezettséget az állam számára: a törvény kimondja, hogy az engedély kiadásának korlátozásából, illetve az ebből eredő késedelemből fakadóan az államot nem terheli kártalanítási kötelezettség.

A beruházók számára ugyanakkor van egy fontos könnyítés is. A korlátozás időszakában az érintett ügyekben szünetelnek a szankciós határidők, ami mérsékelheti az engedélyezési folyamat elhúzódásából eredő kockázatokat.

 

Új építésű lakást keresel? Ide kattits!

 

Erősebb lehet a környezet- és természetvédelmi kontroll

A törvénymódosítás nemcsak az engedélyezés időzítését érinti, hanem a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítését is szigorítja a kiemelt beruházásoknál.

Az új szabályok alapján a környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell az építésügyi hatóságot többek között akkor, ha jogsértés miatt eljárás indul, ha az ügyben hozott döntés véglegessé válik, illetve akkor is, ha az érintett beruházó megszüntette a szabálytalanságot.

Ha környezet- vagy természetvédelmi jogsértés miatt eljárás indul, az építésügyi hatóságnak az engedélyezési eljárást hivatalból fel kell függesztenie. A folyamat addig nem folytatódhat, amíg a környezetvédelmi vagy természetvédelmi döntés véglegessé nem válik.

A kormány emellett arra is felhatalmazást kap, hogy egy adott beruházást kiemelő rendeletben meghatározza: jogsértést megállapító határozat esetén nem adható ki építési vagy létesítési engedély mindaddig, amíg a jogsértő állapotot nem szüntetik meg, de legalább a döntés véglegessé válásától számított hat hónapig.

A változás nem kizárólag az újonnan induló ügyeket érinti. A szabályokat a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, és bizonyos esetekben akkor is, ha a jogsértést megállapító döntés a törvény hatálybalépése előtti hat hónapban vált véglegessé.

Megszűnnek bizonyos építőanyag-export korlátozások is

A módosítás az építőanyagok kivitelére vonatkozó korábbi szabályokat is átírja. A jogalkotó az Európai Unió Bíróságának C-499/23. számú, Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítéletére reagálva kivezeti azokat a stratégiai építőanyagokra vonatkozó exportkorlátozásokat, amelyek nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

Ennek részeként megszűnik a stratégiai jelentőségű építési anyagok kiviteléhez kapcsolódó előzetes bejelentési kötelezettség.

Ezzel párhuzamosan megszűnik a magyar állam elővásárlási joga a gyártóüzemek tulajdonjogának átruházásakor. Kivezetik azt a miniszteri jogosultságot is, amely alapján meg lehetett tiltani az érintett építőanyagok kivitelét, illetve kötelező minimális termelési szintet lehetett előírni.

Hatályát veszti az ezeket a rendelkezéseket részletesen szabályozó 33/2025. ÉKM rendelet is. Bizonyos, azonnali állami beavatkozást igénylő esetekben – például élet- és egészségvédelmi, illetve természetvédelmi okokból – ugyanakkor továbbra is megmaradnak az állami jogosítványok.

A budapesti reklámozás szabályai is módosulnak

A jogszabály a fővárosi reklámszabályozást is pontosítja. A jövőben, ha valaki megsérti a reklámok vagy reklámeszközök elhelyezésére vonatkozó helyi szabályokat, az az önkormányzat jár el és érvényesíti a követelményeket, amely az adott szabályozást megalkotta.

A Duna-parti építési szabályzat alkalmazásával kapcsolatban szintén több technikai pontosítás került a jogszabályba.

Egyes adminisztratív terhek is megszűnnek. Hatályát veszti például az építési-bontási hulladékok újrafeldolgozóit terhelő minisztériumi adatszolgáltatási kötelezettség.

Az építési termékekre vonatkozó szabályozásban pedig az uniós normákhoz igazodó fogalomhasználat jelenik meg. Ennek részeként módosul a „teljesítménynyilatkozat” fogalma, és bekerül a szabályozásba a „teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat” is.

A változások többsége már hatályba is lépett

A törvénymódosítás tehát egyszerre több ponton alakítja át az építési beruházások szabályozását. Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, kiemelt lakásépítési projektek esetében különösen az építési engedélyek kiadására vonatkozó átmeneti korlátozás lehet jelentős, miközben a szankciós határidők szüneteltetése bizonyos könnyítést jelenthet a beruházók számára.

Közben szigorúbbá válik a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítése a kiemelt beruházásoknál, az uniós joggal össze nem egyeztethető építőanyag-exportkorlátozások pedig kikerülnek a szabályozásból.

A törvény rendelkezéseinek túlnyomó többsége a kihirdetést követő napon, október 1-jén lépett hatályba. A módosítás így már most érintheti az érintett beruházások engedélyezési folyamatát és a projektek további tervezését.

 

Lakást, házat keresel vagy eladnád ingatlanodat? Böngéssz az Ingatlanbazár aktuális kínálatában!

avatar

Az Ingatlanbazár Magazin az ingatlanpiac és lakáskeresés világában nyújt értékes információkat, útmutatásokat és inspirációt olvasóinak. A magazin cikkei nemcsak a legújabb ingatlanpiaci trendeket és híreket dolgozzák fel, hanem lakberendezési tippeket, befektetési tanácsokat és építkezési ötleteket is kínálnak. Az Ingatlanbazár Magazin célja, hogy segítse az olvasókat a tudatos lakásvásárlásban, -bérlésben, valamint otthonaik kényelmes és stílusos kialakításában.