Jelentős átalakulás előtt állhat a magyar építőipar: a kormányzat felülvizsgálná az állami beruházások és a közbeszerzések rendszerét, új szemléletet vezetne be az energetikai korszerűsítéseknél, miközben hosszabb távon is fenntartaná az 5 százalékos lakásáfát. Szemerey Samu államtitkár és országos főépítész az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közgyűlésén beszélt azokról a tervekről, amelyek az egész ágazat működését érinthetik. A cél többek között az állami megrendelésektől való függés mérséklése, a magasabb minőségű beruházások ösztönzése és a verseny átláthatóbbá tétele – írja a Portfolio.
A magyar építőipari vállalkozások egyszerre küzdenek a kereslet visszaesésével, a működés költségeivel és a finanszírozási környezet nehézségeivel. A piaci szereplők számára a kapacitások megfelelő kihasználása, a hatékonyság növelése és az új megrendelések megszerzése is komoly kihívást jelent, miközben a magas kamatok, az uniós források körüli bizonytalanság és az állami beruházások újraindításának kérdése továbbra is befolyásolja az ágazat helyzetét.
A minisztérium négy nagy területen lát szükségesnek változtatásokat. Javítanák a városépítészeti döntések és beruházások minőségét, a fenntarthatóságot nemcsak elvi szinten, hanem a gyakorlatban is erősebben érvényesítenék, szorosabb együttműködést alakítanának ki az önkormányzatokkal és a vállalkozásokkal, valamint átláthatóbbá tennék a piaci verseny feltételeit. Ez utóbbi az állami megrendelések és a közbeszerzések rendszerét is érintheti, ahol a tervek szerint a minőségi szempontok nagyobb szerepet kaphatnak.
Égető kérdés: meddig marad az 5 százalékos lakásáfa?
Az új építésű lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsának jövője továbbra is az egyik legfontosabb kérdés az ingatlanpiacon. Szemerey Samu szerint a minisztérium jelenleg még nem tud hivatalos bejelentést tenni a konstrukció jövőjéről, ugyanakkor az egyik fontos cél, hogy a kedvezményes adókulcs hosszabb távon is megmaradjon.
A minisztérium álláspontja szerint az alacsonyabb áfa nélkül nehezebb lenne felpörgetni a megfizethető bérlakások, szolgálati lakások és kollégiumok építését. Ezzel párhuzamosan egy átfogóbb lakáspolitikai koncepció kidolgozása is folyamatban van, amely a piaci lakások mellett a bérlakások iránti igényeket is számításba veszi. A bérlakásprogram alapvetései várhatóan hamarosan megismerhetők lesznek, míg a részletes kidolgozás az év végéig tarthat. A készülő dokumentum a lakásáfa jövőjére vonatkozó javaslatokat is tartalmazhat.
Új építésű lakást vennél? Ide kattints!
Új szemlélet jöhet a nagy beruházásoknál: bemutatkozhat a Masterplan
A nagyobb fejlesztések előkészítésében is változást hozhat a tervezett új rendszer. A hagyományos tervpályázatok mellett megjelenhet a Masterplan, vagyis az átfogó fejlesztési terv műfaja, amelynek lényege, hogy egy beruházás ne önmagában, hanem a környezetével és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrával együtt kerüljön megtervezésre.
A minisztérium szerint a jövőben el kell kerülni azt a gyakorlatot, amikor jelentős lakóingatlan-fejlesztések úgy valósulnak meg, hogy közben a közlekedési, közmű- vagy egyéb infrastrukturális kapcsolatok nem követik megfelelően a beruházás méretét. A tervek között ezért kiemelt helyet kap a barnamezős területek újrahasznosítása, továbbá a bérlakások, kollégiumok és szolgálati lakások építésének ösztönzése. A zöld közterületek fejlesztésére szintén nagyobb figyelmet fordítanának.
Az energetikai korszerűsítések területén ugyancsak más irányba mozdulhat a szabályozás. A hangsúly a kizárólag családi házak utólagos szigeteléséről egy átfogóbb megközelítésre kerülne, amelyben a társasházak, a városközpontok és a középületek komplex, az ingatlan értékét is növelő felújítása kerülne előtérbe.
EU-s pénzekből újulhatnának meg az épületek
A minisztérium olyan európai uniós forrásokat is keres, amelyek már a következő többéves pénzügyi keret tényleges megnyílása előtt felhasználhatók lehetnek. Ezek segítségével nem egyszerűen egy-egy épületelem korszerűsítését, hanem összetettebb, hosszabb távon fenntartható energetikai felújításokat finanszíroznának.
Szemerey Samu szerint a korábbi támogatási konstrukciók gyakran elsősorban a hőszigetelésre vagy a nyílászárók cseréjére koncentráltak. Az új programoknál ehelyett nagyobb hangsúlyt kaphatna a teljes beruházás műszaki színvonala, valamint az, hogy a korszerűsítés tartós és érdemi eredményt hozzon.
A támogatások célba juttatásakor a területi és demográfiai sajátosságokat is figyelembe vennék. A tervek szerint elsősorban a társasházak, illetve a városias környezetben található, tényleges lakossági szükségleteket kiszolgáló épületek korszerűsítése kerülhetne fókuszba.
Átalakulhat az építőipar szabályozása is
Az építőipari szabályozási környezet egyik fontos változása az ÉMI önállóságának visszaállítása és megerősítése lehet. A minisztérium nem tartja szerencsésnek, hogy a szervezet korábban a Közlekedéstudományi Intézetbe olvadt be, ezért jelenleg az újjászervezésén dolgoznak.
A tervek szerint felülvizsgálják az Állami Beruházási Kerettörvényt és a Közbeszerzési törvényt is. Az elképzelés egy olyan állami beruházási rendszer kialakítása, amelyben egyszerre érvényesülhet a nagyobb átláthatóság, a költséghatékonyság és a megfelelő szakmai minőség.
A digitalizáció sem marad ki a változásokból. A BIM, vagyis az épületinformációs modellezés követelményeit szintén átdolgoznák. Ahelyett, hogy elsősorban technikai előírásokra helyeznék a hangsúlyt, a tényleges felhasználási célokat vennék alapul. Ez különösen a tervezés, a költségek nyomon követése és az épületek hosszú távú üzemeltetése során lehet fontos.
Az egész ágazat egyik régóta fennálló problémája az állami megrendelésektől való erős függés. A minisztérium ezért olyan működési környezet kialakítására törekszik, amelyben nagyobb szerep jut a piaci keresletnek és a vállalkozások valódi versenyképességének. A szakemberhiány enyhítése érdekében pedig a mérnökképzésben is nagyobb hangsúlyt kaphatnak a kivitelezési, szervezési és projektmenedzsment-ismeretek.
Az építőanyagok felhasználásában szintén változást sürgetnek. A tervek szerint ösztönöznék a körforgásos megoldásokat, a hazai gyártást és a kutatás-fejlesztést, miközben az ÉVOSZ-szal közös akcióterven is dolgoznak. A program az oktatás, a fenntarthatóság, az építőanyag-gazdálkodás és a kutatási projektek területére egyaránt kiterjedne.
Az államtitkár öt olyan problémakört is kiemelt, amelyek megoldása szerinte az egész építőipar együttműködését igényli. Ezek között szerepel az építőanyagok újrahasznosításának piaci alapokra helyezése, a bérlakásépítés megfelelő finanszírozási modelljének kialakítása, valamint a kisvállalkozások magas arányából fakadó szerkezeti problémák kezelése.
A tervezői piac nehézségei és a lakáspiaci túlárazás ugyancsak olyan területek, ahol változásra lehet szükség. Ez utóbbival kapcsolatban a kormányzat jelentősebb piaci korrekcióval számol, ugyanakkor az elképzelés szerint ezt úgy kellene végrehajtani, hogy ne következzen be hirtelen, büntető jellegű sokk az ingatlanpiacon.
Lakást, házat vennél vagy eladnál? Itt a helyed: Ingatlanbazár.hu!
