Jelentős változások előtt állhat 2027-től az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR). A tervek szerint a programban nagyobb szerepet kaphatnak az ipari energiahatékonysági beruházások, miközben a lakossági támogatások sem tűnnek el. A változtatások egyik fontos célja, hogy visszaszorítsák azokat a közvetítői konstrukciókat és visszaéléseket, amelyek az elmúlt években megjelentek a rendszerben, és a rendelkezésre álló források nagyobb része tényleges energiamegtakarítást eredményező fejlesztésekre jusson – írja a Telex.
Az EKR alapvetően arra szolgál, hogy az energiakereskedőket energiahatékonysági beruházások finanszírozására ösztönözze. A 2026 és 2030 közötti időszakban a gáz- és villamosenergia-kereskedőknek a forgalmuk 1,4 százalékának megfelelő mértékben kell energia-megtakarítást elősegítő programokat finanszírozniuk.
Az elmúlt időszakban azonban a rendszer működésével kapcsolatban problémák is felmerültek. Megjelentek olyan közvetítők, amelyek jelentős bevételre tettek szert az energia-megtakarításokhoz kapcsolódó ügyletekből, miközben felmerült az is, hogy egyes esetekben a program költségei végül a fogyasztóknál jelentkeztek.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, Tótth András egy háttérbeszélgetésen ismertette a tervezett átalakítás főbb irányait. A cél az, hogy az EKR hatékonyabban teljesítse eredeti feladatát: valódi energiamegtakarítást eredményező beruházásokat ösztönözzön, miközben a támogatások felhasználása átláthatóbbá válik.
Energiatakarékos ingatlant keresel? Nézz szét az Ingatlanbazár kínálatában!
Kevesebb közvetítő, célzottabb támogatások jöhetnek
Az EKR jelenlegi működésének egyik fontos eleme a hitelesített energia-megtakarítás, vagyis a HEM. Az energiakereskedők ilyen igazolásokat vásárolnak, amelyek azt tanúsítják, hogy egy-egy energiahatékonysági beruházás meghatározott megtakarítást eredményezett.
A rendszerben ugyanakkor olyan üzleti konstrukciók is kialakultak, amelyeknél a közvetítők jelentős szerephez jutottak. A tárca szerint ezért szükség van a szabályok átalakítására, hogy az EKR-ben rendelkezésre álló források nagyobb arányban jussanak el közvetlenül az energiahatékonysági beruházásokhoz.
A tervezett modellben a források 50 százaléka ipari, 25 százaléka pedig lakossági energiahatékonysági fejlesztésekre lenne elkülönítve. A fennmaradó 25 százalékot mindkét területen fel lehetne használni, így bizonyos fokú rugalmasság továbbra is megmaradna.
Az ipari szereplők a saját energiahatékonysági beruházásaikat is elszámolhatnák az EKR-ben, de más vállalatok által megvalósított projektekből is vásárolhatnának. A lakossági oldalon ezzel párhuzamosan célzottabbá válhatna a támogatás: a tervek szerint nagyobb hangsúlyt kaphatnának az energiaszegény térségekben élő háztartások.
Ehhez azonban az elszámolás jelenlegi rendszerét is hozzá kell igazítani az új célokhoz. A tervezett változtatások egyik kérdése éppen az lehet, hogyan biztosítható, hogy a támogatás ne elsősorban a közvetítői láncokban jelenjen meg, hanem tényleges energia-megtakarítást eredményezzen.
Rengeteg energiát lehetne megspórolni a lakások szigetelésével
Bár az EKR-ben az ipari beruházások nagyobb súlyt kaphatnak, a lakossági energiahatékonysági fejlesztések jelentősége továbbra is megmarad. Különösen nagy lehet a potenciál a lakóingatlanok hőszigetelésében.
A megfelelő födémszigetelés például számottevően csökkentheti a fűtési energiaigényt. A háttérbeszélgetésen elhangzott becslés szerint, ha a magyarországi lakások megfelelő hőszigetelést kapnának, a téli lakossági gázfogyasztás akár harmadával is mérsékelhető lenne. Ez nagyságrendileg egymilliárd köbméternyi megtakarítást jelenthetne.
A szigetelés ráadásul nem csak a fűtési szezonban lehet előnyös. Nyáron a megfelelően szigetelt épületben tovább maradhat meg a hűvösebb levegő, így a légkondicionálók működése is hatékonyabbá válhat. Ez a villamosenergia-fogyasztás szempontjából is fontos lehet, különösen a nagy melegben kialakuló kiugró terhelési időszakokban.
Az EKR korábbi lakossági programjainak eredményei ezért a tervezett átalakítás ellenére is jelentősek lehetnek. Az elmúlt években mintegy 200 ezer lakásban valósult meg födémszigetelés, és a tapasztalatok szerint több háztartásban csökkent a fűtési igény, miközben komfortosabbá váltak az otthonok.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése így az lehet, hogy a rendszer átalakítása után hogyan oszlanak majd meg a források az ipari és a lakossági fejlesztések között, illetve milyen módon sikerül kiszűrni a korábban kifogásolt közvetítői konstrukciókat.
A minisztérium célja, hogy az új szabályozás 2027 elején már életbe léphessen. Ehhez azonban a tervezett változtatásokat jogszabályi szinten is át kell vezetni. Ha az átalakítás a tervek szerint valósul meg, az EKR működése a következő évtől érezhetően eltérhet a jelenlegi rendszertől: nagyobb hangsúly kerülhet az ipari beruházásokra, miközben a lakossági energiahatékonysági programok is megmaradnak.
