Egyre nagyobb kihívást jelent megfizethető lakást találni Európa nagyvárosaiban. Az EU Tanácsának összehasonlítása szerint Budapesten egy belvárosi lakás bérleti díja az átlagfizetés több mint felét felemésztheti, Lisszabonban pedig még a teljes havi kereset sem fedezné a lakbért. A vizsgált 22 város egyikében sem éri be a bérleti díj a jövedelem 30 százalékával – írja a Pénzcentrum.
A magasabb fizetés önmagában még nem garantálja, hogy valaki könnyebben boldogul egy nagyvárosban. A lakhatás költségeinek megítéléséhez ugyanis azt is figyelembe kell venni, hogy a jövedelem mekkora részét kell bérleti díjra fordítani. Az európai városok között ezen a téren jelentős eltérések mutatkoznak, de a lakásbérlés szinte mindenhol komoly kiadást jelent.
Az EU Tanácsának lakhatási összefoglalójában közzétett adatok 22 európai nagyváros belvárosi lakásainak bérleti díját vetik össze az átlagfizetésekkel. A 2025-ös összehasonlításból kiderül, hogy Budapest is azok közé a városok közé tartozik, ahol a lakhatás jelentős terhet ró a jövedelmekre. A magyar fővárosban a bérleti díjak az átlagkeresethez viszonyítva több nyugat-európai városénál is nagyobb arányt képviselnek.
Lisszabonban még a teljes fizetés sem elég az albérletre
Az összehasonlítás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a lakbér és a fizetés aránya egyes városokban egészen szélsőséges értékeket ér el. A 100 százalékos mutató azt jelenti, hogy az átlagkereset teljes egészét elvinné a lakás bérlése, az ennél magasabb érték pedig azt, hogy a fizetés még önmagában a lakbér kifizetésére sem lenne elegendő.
A vizsgált városok közül Lisszabonban a legnehezebb a helyzet: a belvárosi lakások bérleti díja az átlagfizetés 116 százalékának felel meg. Vagyis egy átlagkeresetből élő bérlőnek még a teljes havi fizetése sem lenne elegendő a lakás fenntartására.
A portugál főváros után Barcelona és Madrid következik, ahol egyaránt a fizetés 74 százalékát kellene lakbérre költeni. Milánóban ez az arány 72, Rómában 65, Dublinban pedig 62 százalék. Athénban, Varsóban és Prágában szintén a havi jövedelem több mint felét emésztené fel egy belvárosi albérlet.
Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a lakhatási nehézségek nem kizárólag az alacsonyabb bérekkel rendelkező országokat sújtják. A magasabb jövedelmű városokban is jelentős problémát okozhat a lakásbérlés, ha a lakbérek a fizetéseknél gyorsabban emelkednek.
Kiadó lakást keresel Budapesten? Ide kattints!
Budapest is komoly lakhatási terhekkel küzd
A 22 várost összehasonlító rangsorban Budapest a tizedik helyen szerepel. A magyar fővárosban a belvárosi lakások bérleti díja az átlagfizetés 52 százalékát teszi ki. Ezzel Budapest Prága mögött végzett, ugyanakkor megelőzte Amszterdamot, Stockholmot, Párizst és Bécset is.
Ez nem azt jelenti, hogy Budapesten lennének a legmagasabbak a lakbérek Európában. A mutató ugyanis nem a bérleti díjak abszolút összegét, hanem a helyi keresetekhez viszonyított arányukat vizsgálja. Így egy magasabb fizetésekkel rendelkező városban a drágább lakásbérlés is kisebb jövedelmi terhet jelenthet.
A budapesti 52 százalékos arányt egy nettó 400 ezer forintos havi fizetéssel szemléltetve 208 ezer forintos lakbért kapunk. Ez az összeg már önmagában is jelentős kiadás, különösen akkor, ha a bérlőnek a rezsit és a mindennapi megélhetés költségeit is ebből a fizetésből kell fedeznie.
A lakhatásra fordított, gyakran irányadónak tekintett 30 százalékos jövedelmi arány mellett ugyanez a kereset legfeljebb 120 ezer forintos havi bérleti díjat tenne lehetővé. A két összeg között tehát havonta 88 ezer forint a különbség.
Fontos ugyanakkor, hogy az összehasonlítás kizárólag a belvárosi lakásokra vonatkozik, ezért nem mutatja meg minden bérlő tényleges lakhatási kiadásait. Az viszont jól látszik belőle, hogy a vizsgált városok egyikében sem marad a lakbér az átlagfizetés 30 százaléka alatt.
Még a lista kedvezőbb helyzetű városaiban is jelentős a lakhatás költsége: Frankfurtban és Luxembourgban a fizetés 34 százalékát, Helsinkiben 35 százalékát, Bécsben pedig 37 százalékát kellene bérleti díjra fordítani.
A következő évtizedekben a városok népességének növekedése tovább fokozhatja a lakáspiacokra nehezedő nyomást. Az EU Tanácsának összefoglalója szerint 2050-re az európai lakosság akár 83 százaléka is városi térségekben élhet. A növekvő kereslet különösen azokban a nagyvárosokban okozhat további nehézségeket, ahol már ma is komoly jövedelmi terhet jelent az albérlet.
Házat, lakást vennél vagy eladnál? Itt a helyed: Ingatlanbazár.hu!
