Sokan még mindig azt hiszik, hogy elég zárat cserélni vagy rendőrt hívni, pedig a jog egészen más utat ír elő. Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége nincs tisztában azzal, milyen lehetőségei vannak a tulajdonosnak, ha a bérlő a szerződés lejárta után sem hajlandó elhagyni az ingatlant.
A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetésével minden évben felélénkül az albérletpiac. Ez az időszak nemcsak a lakáskeresőknek és a bérbeadóknak mozgalmas, hanem arra is emlékeztet, milyen fontos a megfelelően előkészített bérleti szerződés.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) friss, reprezentatív felmérése azonban azt mutatja, hogy a bérleti jogviszony egyik legkritikusabb helyzetével kapcsolatban még mindig rengeteg a tévhit.
A legtöbben rosszul tudják, mi történik, ha lejár a szerződés
A kutatás szerint a magyarok 62 százaléka nincs tisztában azzal, milyen jogszerű eszközök állnak a tulajdonos rendelkezésére, ha a bérlő a szerződés megszűnése után sem költözik ki. Sokan úgy gondolják, hogy ilyenkor egyszerűen lecserélhetik a zárat, vagy rendőri segítséget kérhetnek. Ezek azonban önmagukban nem jelentenek jogszerű megoldást.
Ha a felek nem készítettek közjegyzői okiratot, a tulajdonosnak általában lakáskiürítési pert kell indítania. Saját döntés alapján nem zárhatja ki a bérlőt az ingatlanból, a rendőrség pedig nem intézkedhet pusztán azért, mert a tulajdonos ezt kéri. Rendőri közreműködésre jellemzően csak jogerős bírósági döntés vagy közjegyzői okirat alapján megindított végrehajtási eljárás során kerülhet sor. A felmérés szerint ezt a szabályt a válaszadók mindössze 38 százaléka ismerte helyesen.
A szerződés fontosságával mindenki egyetért, de ez még nem elég
A kutatásból az is kiderül, hogy a legtöbben a részletes bérleti szerződést tartják a legfontosabb biztonsági garanciának. A válaszadók még a kauciónál vagy a munkáltatói igazolásnál is nagyobb jelentőséget tulajdonítottak neki.
Az alapvető szabályokkal a többség tisztában van. Sokan tudják például, hogy:
- lakásbérleti szerződés csak írásban érvényes;
- a bérlő más személyt csak a tulajdonos hozzájárulásával költöztethet be;
- a kaució a szerződés végén visszajár, amennyiben nincs tartozás vagy okozott kár.
A problémák jellemzően akkor kezdődnek, amikor valamelyik fél nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit, és a szerződés nem ad egyértelmű választ a vitás helyzetekre.
Az internetről letöltött szerződés később sokba kerülhet
Sokan az interneten található szerződésminták segítségével próbálják megspórolni az ügyvédi vagy közjegyzői költségeket. A MOKK szerint azonban ezek a dokumentumok gyakran nem szabályozzák megfelelő részletességgel a később problémát okozó kérdéseket.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint hosszú távon mindkét fél számára nagyobb biztonságot jelent, ha a szerződést jogi szakember készíti elő.
Egy jól megfogalmazott bérleti szerződés egyértelműen rögzíti többek között:
- a bérleti díj összegét és fizetésének módját;
- a rezsiköltségek viselését;
- a kaució felhasználásának és visszafizetésének szabályait;
- a háziállat-tartás feltételeit;
- a kiköltözés módját és határidejét.
A pontos szabályok később mind a bérlőt, mind a bérbeadót megóvhatják a felesleges vitáktól.
Egy közjegyzői nyilatkozat hónapokkal rövidítheti le az ügyintézést
Egyre több tulajdonos él azzal a lehetőséggel, hogy a bérlő közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz. Ebben vállalja többek között, hogy időben megfizeti a bérleti díjat és a rezsit, valamint azt is, hogy a szerződés megszűnésekor elhagyja az ingatlant.
Ha ezt később nem teljesíti, a tulajdonosnak nem kell hosszadalmas bírósági pert indítania, hanem közvetlenül végrehajtási eljárást kezdeményezhet a közjegyzői okirat alapján. Arra is van lehetőség, hogy ne csak egy külön nyilatkozat, hanem maga a teljes bérleti szerződés készüljön közjegyzői okiratként. Ez még erősebb jogi garanciát jelenthet mindkét fél számára.
Egyre többet ér a jogi felkészültség
A lakásbérleti piac a következő hetekben ismét az év egyik legforgalmasabb időszakát éli. A KSH–ingatlan.com lakbérindexe szerint országosan tovább emelkedtek a bérleti díjak, az egyetemi városokban pedig átlagosan mintegy 5 százalékkal magasabb árakkal találkozhatnak a bérlők, mint egy évvel korábban.
Egy ilyen piaci környezetben különösen fontos, hogy a szerződő felek ne csak az árban állapodjanak meg, hanem a később felmerülő vitás helyzetekre is előre felkészüljenek. A megfelelően elkészített bérleti szerződés, illetve szükség esetén a közjegyzői okirat nemcsak jogi biztonságot nyújt, hanem jelentősen felgyorsíthatja a jogérvényesítést is, ha a felek között mégis vita alakul ki.
Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) reprezentatív felmérése.
