Jelentős eltérések mutatkoznak Budapest kerületeinek önkormányzati lakásgazdálkodásában. Míg egyes városrészekben új bérlakások épülnek, folyamatosak a felújítások és javul a lakásállomány minősége, addig máshol növekvő díjhátralékokkal, elmaradó fejlesztésekkel és romló ingatlanállománnyal kell szembenézni. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb ellenőrzései szerint több helyen már az önkormányzati vagyon megőrzése is kockázatot jelent - írja a Portfolio.
A téma különösen időszerű, hiszen a fővárosban továbbra is komoly lakhatási problémák nehezítik a lakosság helyzetét. Az elmúlt években rekordközeli szintre emelkedtek a lakásárak és a bérleti díjak, miközben Magyarországon továbbra sem alakult ki széles körben működő intézményi bérlakáspiac. Egyre többen úgy vélik, hogy a megfizethető lakhatás javításában az önkormányzati bérlakásállomány hatékonyabb működtetése is fontos szerepet kaphat.
Éppen ezért érdemelnek kiemelt figyelmet az ÁSZ frissen közzétett jelentései, amelyek négy budapesti kerület – Kőbánya, Rákospalota-Pestújhely-Újpalota, Csepel és Angyalföld – lakásgazdálkodását vizsgálták. A jelentések alapján ugyanabban a városban is egészen eltérő stratégiák és eredmények rajzolódnak ki.
Az Állami Számvevőszék a Portfolio megkeresésére azt is közölte, hogy a vizsgálatok ezzel még nem érnek véget: még az idei évben további nyolc fővárosi kerület ellenőrzését is tervezik. A részleteket azonban csak az érintett önkormányzatok hivatalos értesítését követően hozzák nyilvánosságra.
Kőbányán javult az ingatlanállomány, de több célkitűzés nem teljesült
A X. kerület rendelkezett lakásgazdálkodási stratégiával, az ÁSZ szerint azonban annak végrehajtása több ponton hiányos maradt. A jelentés kifogásolja, hogy nem készültek részletes intézkedési tervek, nem jelöltek ki felelősöket, és a stratégiai célok teljesülését sem követték megfelelő mutatók segítségével.
Az önkormányzati lakások száma a vizsgált időszakban mintegy 9 százalékkal csökkent, elsősorban azért, mert a gazdaságosan már nem felújítható ingatlanokat kivonták az állományból. Ezzel párhuzamosan azonban nőtt a lakásvagyon értéke, amit a felújítások és az ingatlanárak emelkedése is támogatott.
A kerületben elsősorban szociális alapon adták bérbe a lakásokat, miközben a piaci hasznosítás háttérbe szorult. Ez ugyan erősítette a szociális szerepvállalást, ugyanakkor mérsékelte a bevételi lehetőségeket. Az ÁSZ emellett a folyamatosan növekvő bérleti díjhátralékok miatt is intézkedéseket sürget.
A XV. kerületben milliárdos bevételek mellett is vagyonvesztési kockázatot lát az ÁSZ
A XV. kerület esetében a számvevőszék arra jutott, hogy a kitűzött stratégiai célok jelentős része csak részben vagy egyáltalán nem valósult meg. Az önkormányzati lakásállomány öt év alatt közel 10 százalékkal csökkent, miközben nem valósultak meg a tervezett lakásvásárlások, és a korábban meghirdetett bérlakásépítési program sem indult el.
Bár az önkormányzat több mint 3 milliárd forintos bevételt ért el lakásértékesítésekből, az ÁSZ szerint sok esetben nem a legrosszabb állapotú ingatlanokat adták el, hanem jó műszaki állapotú, hasznosított lakásokat. A számvevőszék ezt hosszabb távon vagyonvesztési kockázatként értékelte. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy csökkent a bérleti díjhátralékok összege, valamint kevesebb önkormányzati lakás maradt üresen.
Csepelen több területen is komoly hiányosságokat tárt fel a vizsgálat
A XXI. kerület kapta a legkedvezőtlenebb értékelést a négy vizsgált önkormányzat közül. Az ÁSZ szerint ugyan meghatározták a lakásgazdálkodási célokat, de ezek végrehajtását nem támasztották alá megfelelő intézkedési tervekkel és teljesítménymutatókkal, ezért az eredmények objektív értékelése sem volt biztosított.
A jelentés szerint nem sikerült mérsékelni az üres önkormányzati lakások számát, elmaradt a tervezett bérlakásprogram elindítása, és a költségalapú bérbeadás bővítése sem valósult meg. Emellett folyamatosan romlott az ingatlanállomány műszaki állapota, nem készültek átfogó felújítási programok, a jelentős bérleti díjhátralék pedig továbbra is komoly pénzügyi kockázatot jelent.
A XIII. kerület pozitív példaként emelkedik ki
A négy vizsgált kerület közül egyértelműen a XIII. kerület teljesített a legjobban. Az önkormányzat hosszú távú stratégia alapján gazdálkodott lakásvagyonával, a célokhoz mérhető mutatókat rendelt, és folyamatosan nyomon követte azok megvalósulását.
Bár itt is csökkent az önkormányzati lakások száma, ennek oka elsősorban a rossz állapotú ingatlanok kivonása volt. Ezzel párhuzamosan azonban 107 új önkormányzati bérlakás épült, valamint három további ingatlant is megvásároltak.
A piaci alapon hasznosított lakások száma nőtt, miközben több mint 10 milliárd forintot fordítottak felújításokra és lakásfejlesztésekre. Az ÁSZ szerint ennek eredményeként javult a lakásállomány műszaki állapota, emelkedett az összkomfortos lakások aránya, és csökkentek a bérleti díjhátralékok is. A számvevőszék összegzése szerint a XIII. kerület sikeresen teljesítette a lakásvagyon megőrzésére és fejlesztésére kitűzött stratégiai céljait.
Még csak most rajzolódik ki a teljes kép
Az ÁSZ jelentései világosan mutatják, hogy Budapest önkormányzati lakásgazdálkodásáról nem lehet egységes képet festeni. Egyes kerületek tudatos fejlesztésekkel igyekeznek korszerűsíteni lakásállományukat és növelni annak értékét, míg máshol továbbra is komoly problémát jelentenek az elmaradt beruházások, az üres lakások, a növekvő hátralékok és a romló műszaki állapot.
Mivel az Állami Számvevőszék a közeljövőben további nyolc budapesti kerület gazdálkodását is vizsgálja, a következő hónapokban még átfogóbb képet kaphatunk arról, hogyan kezelik a fővárosi önkormányzatok egyik legfontosabb vagyonelemüket: a bérlakásállományt.
