Első ránézésre kifejezetten kedvező képet mutatnak a legfrissebb európai energiapiaci adatok: Magyarországon továbbra is az egyik legalacsonyabb a lakossági áram- és gázár az Európai Unióban. A számok alapján a magyar háztartások jóval kevesebbet fizetnek az energiáért, mint a legtöbb európai országban élők. A háttérben azonban egyre nagyobb pénzügyi és politikai feszültség húzódik - derül ki a Pénzcentrum cikkéből.
A rezsicsökkentett ár ugyanis nem azt jelenti, hogy az energia valóban ennyire olcsó lenne, hanem azt, hogy a különbséget jelentős részben az állam vállalja át. Ez pedig az elmúlt években óriási terhet rakott a költségvetésre, és könnyen lehet, hogy 2026-ban már az egyik legnehezebb gazdaságpolitikai kérdéssé válik.
Európa egyik legolcsóbb rezsije mögött hatalmas költség húzódik
A 2021 és 2023 közötti energiaválság teljesen felborította az európai energiapiacot. A gáz- és áramárak sok országban drasztikusan emelkedtek, a vállalatok és háztartások rezsiköltségei pedig rövid idő alatt sokszorosukra ugrottak.
Bár azóta valamelyest stabilizálódott a helyzet, a piac továbbra is rendkívül érzékeny: • geopolitikai konfliktusok • olaj- és gázpiaci bizonytalanságok • szállítási útvonalak körüli kockázatok • valamint a világpiaci ármozgások
még mindig könnyen újabb drágulási hullámot indíthatnak el.
Ebben a környezetben különösen feltűnő, hogy Magyarországon továbbra is kiemelkedően alacsonyak maradtak a lakossági energiaárak.
Magyarország az EU legolcsóbb országai között maradt
Az Eurostat adatai alapján 2025 második felében az Európai Unióban gyakorlatilag megállt az áramárak emelkedése, de az árszintek még mindig jóval magasabbak, mint a válság előtti időszakban.
A különbségek ugyanakkor továbbra is brutálisak az egyes országok között.
A legdrágább országok között: • Írország • Németország • és Belgium szerepelt,
miközben Magyarország az egyik legolcsóbb maradt.
Itthon 100 kilowattóra villamos energia átlagosan 10,82 euróba került, ami töredéke annak, amit például az ír vagy német háztartások fizettek.
Energiatakarékos ingatlant vennél? Nézz szét az Ingatlanbazár kínálatában!
A gázáraknál még látványosabb a különbség
A lakossági földgáz ára esetében még nagyobb az eltérés.
Miközben az uniós átlag 12,28 euró körül alakult 100 kilowattórára vetítve, Magyarországon ugyanez mindössze 3,40 euró volt.
Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások: • nominálisan • és a fizetésekhez viszonyítva is
az egyik legolcsóbb gázt kapták az Európai Unióban.
A kérdés azonban egyre inkább az, hogy ezt meddig lehet fenntartani.
A rezsicsökkentés valódi ára a költségvetésben jelenik meg
A rendszer egyik legnagyobb ellentmondása, hogy az alacsony lakossági árak mögött valójában komoly állami támogatás áll.
A piaci ár és a lakosság által fizetett ár közötti különbséget ugyanis jelentős részben a költségvetés finanszírozza. Vagyis végső soron ugyanazok az adófizetők állják a számlát, csak nem közvetlenül a rezsicsekkeken keresztül.
Ez az elmúlt években: • több százmilliárdos • időnként akár ezermilliárdos
nagyságrendű kiadást is jelentett az államnak.
És ez már olyan összeg, amelyből teljes állami programokat, egészségügyi vagy oktatási fejlesztéseket lehetne finanszírozni.
Nem biztos, hogy a rendszer ott segít a legjobban, ahol kellene
A jelenlegi rezsirendszer másik nagy problémája, hogy nem igazán tesz különbséget a rászoruló és a nem rászoruló háztartások között.
Így: • a magasabb jövedelmű családok • nagyobb fogyasztású háztartások • és azok is,akik piaci áron is ki tudnák fizetni a számláikat,
ugyanúgy részesülnek az alacsony energiaárakból.
Közben viszont rengeteg család továbbra is energiaszegénységben él, különösen: • kisebb településeken • rossz állapotú ingatlanokban • alacsony energiahatékonyságú házakban.
Sokan közülük nem is vezetékes gázzal fűtenek, hanem: • tűzifával • vegyes tüzeléssel • vagy akár hulladékkal próbálják megoldani a fűtést.
Az új kormány egyik legnehezebb öröksége lehet az energetika
A következő kabinet számára az energetikai rendszer kezelése az egyik legkényesebb kérdéssé válhat.
A jelenlegi helyzet ugyanis egyszerre: • társadalmilag érzékeny • politikailag kockázatos • és pénzügyileg rendkívül drága.
A TISZA korábbi elképzelései alapján a rezsicsökkentést nem eltörölnék, hanem inkább szociálisabb irányba alakítanák át.
Felmerült például: • a szociális tűzifaprogram bővítése • a tűzifa áfájának csökkentése • és célzottabb támogatási rendszerek kialakítása is.
A nagy kérdés azonban az, hogy közben mi történik a jelenlegi, mindenkire kiterjedő támogatási modellel.
Közben a vállalatok sokkal drágábban jutnak energiához
A magyar rendszer egyik legnagyobb torzulása, hogy miközben a lakosság rendkívül olcsón jut energiához, a vállalkozások jóval magasabb árakat fizetnek.
Ez hosszabb távon: • rontja a versenyképességet • növeli a cégek költségeit • visszafoghatja a beruházásokat • és az árakon keresztül a fogyasztókat is érintheti.
A szakértők szerint ezért nemcsak a lakossági rezsi, hanem a vállalati energiaárak kérdése is kulcsfontosságú lesz a következő években.
Az orosz energiafüggőség és Paks II. is komoly bizonytalanságot jelent
A helyzetet tovább bonyolítja az orosz energiafüggőség kérdése.
Bár Magyarországnak több alternatív gázkapcsolata is van, az olajellátás és a hosszú távú energiastratégia továbbra is erősen függ: • az orosz importtól • a nemzetközi energiapiacoktól • és Paks II. jövőjétől.
Közben az új paksi blokkok körül továbbra is sok a bizonytalanság: • csúszó határidők • emelkedő költségek • és kérdéses üzembe helyezési időpontok
nehezítik a hosszú távú tervezést.
Ha pedig a hazai áramtermelés nem tud lépést tartani a növekvő igényekkel, Magyarország importfüggősége tovább nőhet, ami újabb áremelkedési nyomást hozhat.
Nincs gyors és fájdalommentes megoldás
A szakértők szerint a jelenlegi helyzetre valószínűleg nem egyetlen nagy döntés ad majd választ, hanem sok kisebb változtatás együttese.
Ilyen lehet: • a célzottabb rezsitámogatás • az energiahatékonysági felújítások ösztönzése • az energiaszegénység kezelése • a vállalati energiaárak csökkentése • a hálózatfejlesztés • és az energiafüggetlenség fokozatos erősítése.
A következő időszak egyik legnagyobb kérdése tehát már nem az lesz, hogy olcsó marad-e a rezsi. Hanem az, hogy ki fizeti meg ennek valódi árát hosszú távon.
