Komoly konfliktus bontakozott ki Budapest több kerületében a rozsdaövezeti lakópark-fejlesztések miatt. Az önkormányzatok és a városvezetés egyre élesebben bírálják azokat a kiemelt beruházásokat, amelyek speciális kormányzati támogatással és számos helyi szabály alóli felmentéssel valósulhatnak meg - derül ki az Economx cikkéből.
A vita azonban már régen nem pusztán arról szól, hogy épüljenek-e új lakások. Sokkal inkább arról, milyen irányba fejlődjön Budapest a következő évtizedekben. A kerületek attól tartanak, hogy a több száz vagy akár több ezer lakásos projektek olyan mértékben alakíthatják át a városszövetet, amelyre sem az infrastruktúra, sem a közszolgáltatások, sem a közlekedési hálózat nincs felkészítve.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb városfejlesztési vitája bontakozhat ki
A főváros nemrég részletes összesítést készített azokról a beruházásokról, amelyeket az elmúlt másfél évtizedben kiemelt státuszúvá nyilvánított a kormány.
A számok jól mutatják a folyamat léptékét. Budapest területén összesen 363 alkalommal kapott egy projekt speciális kiemelt beruházási státuszt.
A legtöbb ilyen fejlesztés:
• Budapest VIII. kerületében jelent meg
• de kiemelkedően sok projekt található a XIII. kerület és a II. kerület területén is
• sőt még a Margitsziget környékén is több kiemelt beruházás szerepel a listán
A fővárosi vezetés szerint ez az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb városfejlesztési folyamata lett.
A főépítész szerint sérülhet a város működési egyensúlya
Erő Zoltán szerint a kiemelt beruházások rendszere több szempontból is problémás.
A kritikusok úgy látják, hogy ezek a projektek:
• jelentősen szűkítik az önkormányzatok mozgásterét
• nehezen átláthatóvá teszik az építési szabályozást
• felboríthatják a korábban kialakított városfejlesztési koncepciókat
• és hosszú távon akár gazdasági és infrastrukturális problémákat is okozhatnak
A vita különösen azért vált most rendkívül élessé, mert több kerület abban bízik, hogy az új politikai helyzet akár teljesen új irányt hozhat a budapesti fejlesztéspolitikában.
A Népsziget körüli projekt különösen nagy indulatokat váltott ki
Az egyik legtöbbet vitatott beruházás a Népsziget térségébe tervezett, mintegy 3000 lakásos fejlesztés. A projekt kiemelt beruházási státuszt kapott, ami számos helyi előírás alóli könnyítést jelenthet. A kerületek szerint azonban pontosan ezek a kivételek jelentik a legnagyobb problémát.
A vita ráadásul nem kizárólag Budapestet érinti.
Hasonló kiemelt fejlesztések jelenhetnek meg több vidéki városban is, például:
• Debrecen
• Pécs
• Tatabánya
• Mosonmagyaróvár
területén is.
Attól tartanak, hogy az infrastruktúra egyszerűen nem bírja majd el
Az önkormányzatok szerint nem önmagában az új lakások építése jelenti a problémát, hanem a fejlesztések volumene és sebessége.
A kerületek attól félnek, hogy:
• túlterhelődnek az utak és a közlekedési rendszerek
• nem épül elegendő óvoda és iskola
• a közműhálózat nem tud lépést tartani a növekedéssel
• drasztikusan megnőhet a népsűrűség
• és egyes városrészek karaktere teljesen megváltozhat
A kritikusok szerint a nagy volumenű lakóparkok sok esetben elszigetelt, túlzottan sűrűn beépített városi tömbökként jelenhetnek meg, amelyek nehezen kapcsolódnak a környező városszövethez.
A kormány szerint viszont lakások nélkül tovább mélyülne a válság
A másik oldalon ugyanakkor teljesen más szempontok dominálnak.
Az elmúlt évek extrém lakásár-emelkedése után a kormányzat célja egyértelműen az lett, hogy minél gyorsabban növelje az új lakások kínálatát.
Ennek része többek között:
• az Otthon Start Program
• a Lakhatási Tőkeprogram
• valamint a kiemelt beruházások rendszere
A cél az, hogy rövid idő alatt jelentősen nőjön az újonnan épülő lakások száma, enyhítve a lakhatási válságot. A háttérben ráadásul hatalmas pénzek mozognak. A Lakhatási Tőkeprogram keretében akár 1000 milliárd forintnyi fejlesztés indulhat el, részben állami támogatással.
Rendkívül szoros határidők hajthatják a fejlesztőket
A rendszer egyik legtöbbet vitatott eleme a megvalósítás üteme.
A kiemelt státuszt megszerző beruházásoknál:
• fél éven belül be kell nyújtani az építési engedélyt
• a projektekre jellemzően hároméves megvalósítási határidő vonatkozik
• a csúszás pedig akár lakásonként 10 millió forintos bírságot is eredményezhet
Több szakértő szerint ez olyan nyomást helyezhet a fejlesztőkre, amely mellett rendkívül nehéz valóban kiegyensúlyozott, hosszú távon élhető városrészeket létrehozni.
Két teljesen eltérő városfejlesztési szemlélet ütközik
A háttérben valójában egy sokkal mélyebb konfliktus húzódik. Az egyik oldal szerint Budapestnek sürgősen új lakásokra van szüksége, különben tovább romlik a lakhatási helyzet és még magasabbra emelkednek az árak. A másik oldal viszont úgy látja, hogy nem mindegy, milyen módon történik ez a növekedés.
A várostervezők egy része inkább az úgynevezett „15 perces város” modelljét támogatná, ahol:
• a munkahelyek
• az oktatás
• az egészségügyi szolgáltatások
• és a mindennapi funkciók
rövid időn belül elérhetők maradnak.
A kritikusok szerint a túlméretezett lakóparkok sok esetben éppen ezt az egyensúlyt veszélyeztethetik.
Most dőlhet el, milyen irányba fejlődik Budapest
A vita egyre intenzívebb, és könnyen lehet, hogy a következő időszak egyik legfontosabb budapesti várospolitikai kérdésévé válik. Mert miközben valóban hatalmas szükség van új lakásokra, egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan lehet úgy növelni a kínálatot, hogy közben Budapest élhetősége, karaktere és működőképessége is megmaradjon?
És most pontosan ez az a pont, ahol a különböző városfejlesztési elképzelések látványosan egymásnak feszültek.
