Olyan léptékű változások körvonalazódnak a fővárosban, amelyek hosszú időre meghatározhatják Budapest jövőjét. A tervek szerint átfogó közlekedési, városfejlesztési és zöldítési beruházások indulhatnak el – de mindez egy kulcsfontosságú tényezőtől függ: elérhetővé válnak-e az európai uniós források - jelentette be Karácsony Gergely a Föld Napja Konferencián. Bejelentése alapján nem kisebb a tét, mint egy új fejlődési pálya kijelölése a város számára - írja cikkében a Portfolio.
Fordulóponthoz érhet a főváros
A nyilatkozatok szerint Budapest olyan helyzetbe kerülhet, ahol a hangsúly végre nem a túlélésen, hanem a tudatos fejlesztésen lehet. Az elmúlt években számos beruházási terv készült el, ezek azonban forráshiány miatt nem valósultak meg.
Most viszont reális esély nyílhat arra, hogy ezek a projektek előkerüljenek, és ténylegesen el is induljanak.
Ez különösen fontos annak fényében, hogy a főváros az utóbbi időszakban jelentős népességcsökkenést tapasztalt, miközben több európai nagyváros – például Bécs – éppen ellenkező irányba halad, és folyamatosan növeli vonzerejét.
Több száz milliárd forint mozgathatja meg Budapestet
A tervezett fejlesztések volumene önmagában is figyelemre méltó. A rendelkezésre álló források felosztása a következőképpen alakulhat:
• 178 milliárd forint közlekedésfejlesztésre
• 50 milliárd forint köztérmegújításra
• 38 milliárd forint árvízvédelemre és vízgazdálkodásra
• 34 milliárd forint lakhatási és szociális fejlesztésekre
Ez az összeg már nem kisebb beavatkozásokat jelent, hanem a város működését és arculatát is érdemben befolyásoló változásokat.
Közlekedés: átszállásmentes kapcsolatok és modern infrastruktúra
A közlekedési fejlesztések között kiemelt szerepet kap a villamoshálózat bővítése. A tervek szerint folytatódhat a fonódó villamosrendszer kiépítése, amely közvetlen kapcsolatot teremthet a város különböző pontjai között.
Emellett több jelentős projekt is napirenden van:
• a Bajcsy-Zsilinszky út teljes felújítása
• új kerékpáros infrastruktúra kialakítása
• elektromos buszok beszerzése
• a trolibuszhálózat fejlesztése
Felmerült továbbá olyan nagy volumenű beavatkozás is, mint a Nyugati tér környezetének átalakítása, amely akár a jelenlegi felüljáró elbontását is magában foglalhatja.
Zöldebb Budapest: nem csak fejlesztés, szemléletváltás is
A tervezett beruházások jelentős része a városi környezet minőségének javítását célozza. A hangsúly egyre inkább a zöldfelületek növelésén és a fenntartható városi működésen van.
A tervek között szerepel:
• a pesti alsó rakpart megújítása
• a Nagykörút átalakítása
• a Városliget környezetének fejlesztése
• a kerületi zöldterületek bővítése és korszerűsítése
A hosszabb távú cél egy élhetőbb, környezetbarát város kialakítása, amely akár nemzetközi szinten is versenyképes lehet.
Lakhatás és szociális területek: reagálás a legnagyobb kihívásokra
A lakhatási problémák kezelése szintén hangsúlyos eleme a programnak. A tervek szerint jelentős forrásokat fordítanának erre a területre:
• 20 milliárd forint lakhatási fejlesztésekre
• további források szociális programokra
Emellett szóba került a meglévő lakásállomány korszerűsítése is, különösen az energetikai felújítások terén, ami hosszabb távon csökkentheti a fenntartási költségeket.
Minden az uniós forrásokon múlik
A nagyszabású elképzelések megvalósítása azonban nem automatikus. A fejlesztések kulcsa az, hogy Magyarország hozzáfér-e a korábban befagyasztott európai uniós támogatásokhoz.
Ha a források megnyílnak, a projektek jelentős része rövid időn belül elindulhat. Ha nem, a jelenlegi tervek továbbra is csak előkészített koncepciók maradnak.
Egy új korszak küszöbén állhat a főváros
A most felvázolt program nem csupán kisebb fejlesztésekről szól, hanem egy átfogó városátalakítás lehetőségéről. A következő évek döntő jelentőségűek lehetnek abban, hogy Budapest milyen irányba fejlődik tovább.
A kérdés már csak az: megérkeznek-e időben a szükséges források – és valóban elindulhat-e az a változás, amely évtizedekre meghatározhatja a főváros arculatát.
